2008.június 18. – szerda

Mivel későn keltünk, a mára tervezett strandolást halasztottuk egy nappal, helyette betértünk egy hatalmas ajándék-áruházba, ahol nagyon jól szórakoztunk, és egy-két dolgot vásároltam is az otthoniaknak. Mogyinak plüss-szivecskét, de csitt! Ez titok! Meglepetésnek szánom! ;-)

Utána sétálgattunk egy öböl partján, nézegettük a hajókat, meg a várost, ami gyönyörű este. Ilyenkor, mikor lehül a levegő (már csak 30 fok van), az emberek kimennek a parkokba. Ott leülnek a fűbe, és beszélgetnek, imádkoznak, a gyerekek játszanak – nekik sem kell korán aludni, teljesen más a napirendjük.

Feltűnt, hogy ellentétben Indiával, itt nincsenek koldusok. H. elmondta, hogy ez azért van, mert ha itt valaki munka nélkül, pénz nélkül, lakás nélkül marad, segítséget kap. 6 hónapig fizetik helyette az albérletet, és a rezsit, ezen idő alatt kell rendbe hoznia a dolgait. Ha nem sikerül, újra segélyért folyamodhat. Pedig itt még adó sincs.