Milyen is volt?Jó és rossz egyszerre.

Rossz,mert nagyon ffárasztó és megerőltető volt.Rossz,mert most több probléma adódott az étkezéssel és az időjárással.

Jó,mert bár ffárasztó és megerőltető,de sikeres volt az út.Jó,mert bár problémák voltak az étkezéssel,a mangó azért ffinom ;-) Jó,mert olyan dolgokban volt részem,amik a múltkori útból kimaradtak (itt a szép és érdekes,a világörökség részét képező emlékekre gondolok - és még mennyi minden van,mint az a képekből kiderült :-) ).Jó,mert láttam közelről az Ahmed,izé,Arab-tengert :-) Jó,mert ismerősebb volt minden,könnyebb volt a "beilleszkedés".Jó,mert sok-sok barátságos és segítőkész indiait ismertem meg ismét (de kedves indonéz,brazil stb.ismerőseim,ha véletlenül ffelolvassa ezt nektek valaki,rólatok is csak jót tudok mondani ;-) ).Jó,mert a szerencseaurám még mindig ép (sőt,lehet,még vastagodott is).Jó,mert most is jó volt a társaság.Jó,mert...mert hát na.

Azért bízom abban is,hogy érdemes volt mindezt olvasásilag is végigkövetni ;-)

Viszlát legközelebb (ha lesz ;-) )!

2008.jjúnius 22.,vasárnap

Hazaértünk,az eddigi legsimább,legkönnyedebb úton.Korábban szóltam már az órám nem is annyira meglepetésszerű előkerüléséről,az újjabb dejja vu a csomagfelvételnél következett,igaz,valamivel erősebben,mint a múltkor,ugyanis most a három feladott bőröndből egyik se érkezett meg.Már akkor sejjteni lehetett,hogy valami nem stimmel,amikor a szalagon meglepően kevés számú táska érkezett,aztán kisvártatva le is zárták,nem raktak ki többet.Az előbbiből látható,hogy nem csak mi jjártunk így,az illetékesek elmondása szerint "általában Helsinki-ben akadnak el".Valószínűleg most is így volt,mert másnap estére már meg is kerültek,további két nap múlva pedig már kézhez is kaptuk őket.Úgyhogy végleg hazaérkeztünk és mindenki átadhatta az átadnivalót.

2008.június 21.,szombaat

A maai naapraa jutott aaz igaazgaatókkaal vaaló naagyszaabású meeting,aamit megint csaak rezgő léccel sikerült túlélnem.Utánaa megvaacsoráztunk egy kínaai étteremben,aaztán holnaap indulás haazaa.

2008.júniuss 20.,péntek

Tekintettel arra,hogy India ezen területén rendkívül fejlett az Agraculture,mára iss jutott látnivaló: az agrai Red Fort (nem tévessztendő ösze a Redford-dal,egyébként a név jelentésse Vöröss Erőd,mivel vöröss homokkőből építették).Termésszetessen itt iss jobban érvényessülnek majd a fotók (lássd a sszép kilátásst a Taj Mahal-ra),de egy-két érdekeséget azért meg kell említeni: a kíssérőnk folyamatossan informált minket,hogy az erőd egyess lakrésszeiben az építtető király mely cssaládtagjai laktak (ő,felesség,a lányai sstb.).Ennek ssorán a többsségben olyan kép alakult ki,hogy ez az uralkodó egy „rendess”,„jólnevelt” egyénisség volt.Kissvártatva kiderült,hogy az éppen aktuáliss felessége mellett 365 főss háremet tartott,ahogy a kíssérőnk fogalmazott,sszórakozássi célból :-)

Volt egy kert iss,amit Szőlőkertnek neveztek,mivel az uralkodó a kert közepén álló kőpadon üldögélve sszokott bort inni.A kert körül voltak a sszolgák lakrésszei.Ekkor belegondoltunk,hogy nekik igazából tök jó dolguk lehetett,hisszen mikor kiléptek az ajtón,pont a ssaját uralkodójukat láthatták tesstközelből odakint (nyilván mutogatták iss egymássnak,hogy „Hö,király.” :-D).A látogatáss megfelelően hoszúra nyúlt,pedig így iss cssak az erőd 20%-át néztük meg (a többi 80% ideiglenessen zárva).

Hazaérkezésskor feltűnt,hogy nincss meg az órám.Már jó ideje a zssebemben hordtam,mert elsszakadt a sszíja.Esszembe jutott,hogy az erődből való távozásskor még biztossan megvolt,mert akkor megnéztem,hány óra.Néhány perc után sszerencssére jött az ötlet,hogy valósszínűleg akkor esshetett ki,amikor a nagyméretű autó leghátssó ülésséről kimássztam valamikor.Visszont három kocssival mentünk (mivel a brazilok éss az indonézek iss velünk tartottak),úgyhogy elssőként telefonálnunk kellett volna,de ez elmaradt,úgyhogy cssak a sszedelőzködéss után,amikor már cssak egy kocssi jött értünk,tudtuk megkérdezni a ssofőrt,nem látta-e.Pontossabban,meg sse kellett kérdezni,mivel besszállásskor felissmertem az ülésshuzatot,éss a hátssó üléssen iss volt valami,ami engem várt… Talán ezen már meg ssem kellene lepődni :-) Sajnoss azonban ez ssem ellenssúlyozta kellően az issmételten túlzott mértékű autózásst éss repülésst,ami után viszaérkeztünk Mumbai-ba (Delhi végüliss kimaradt).

Ami az előzőből kimaradt:

A Taj Mahal látogatása során elmesélték nekünk,hogy az éppület milyen módon készült.A fehér márványban látható valamennyi dísz,minta igazi drágakövekből készült,mégppedig oly módon,hogy a márványba belefaragták a lyukakat,majd az ugyancsak méretre vágott drágaköveket beleillesztették,és mindez annyira ppontos,hogy a belerakott követ nem lehet kiszedni.A technikát demonstrálták is nekünk a pprofi marketinges fickós boltban,ugyanis az akkori családok leszármazottjai még ma is készítenek ilyen technikával használati- és dísztárgyakat.Konkrétan láttunk olyan kis lappos tálat (kb.jegyzettömb nagyságút),amiben 944 ppici kődarab van.Egy átlagosabb méretű asztallapp az hathavi munka,az árak is ennek megfelelőek (érdekes módon az ötcsillagos hotelünknek volt rá ppénze :-D).

2008.június 19.,csütörtök

Kb.9-kor ébredtem,a többi napphoz képpest ppihenten.Még úgy félálomban telefoncsörgést hallok.Tekintve,hogy a zsinór valóban ki volt húzva,először azt hittem a szomszédé,és egyből örültem,hogy milyen okosan csináltam tegnapp,hiszen,ha amaz idáig hallatszik,az enyém tuti ordít.Kisvártatva megint megszólalt.Ekkor már derengett valami,és eszembe jutott,hogy a fürdőszobában is van egy… És aztán utólag kiderült,hogy azt nem lehetett volna kihúzni egyébként sem.Reggeli után egyből indultunk az itteni fő célpponthoz,a Taj Mahal-hoz.Mit is mondjak: baromi szépp (majdnem kurva széppet írtam,csak moderáltam magam :-D :-D :-D).Lesz majd sok-sok fényképp (valamikor…),az éppületről,az imaházról,a sokféle érdekes emberről,lesz mókus totál közelről,valamint egy 80 képpből álló kiállítás India civilizációjának fejlődéséről (mármint én csináltam 80 képpet,mindegyiken van vagy 4-5 fotó),amiből kiderül,hogy miért kevés a 10 napp,vagy akár a két hónapp Indiában (még úgy is,ha közben nem kell dolgozni).

Volt egy kísérőnk is,aki elmesélte röviden a Taj Mahal történetét,emellett a területre való beléppés előtt felhívta a figyelmünket,hogy ne álljunk szóba senkivel :-) Tény és való,hogy az agresszív direkt marketing újabb fokozataival ismerkedhettünk meg arrafelé,de ami az egyik közeli boltban volt,az minden képpzeletet felülmúlt.Kb.olyasmit kell elképpzelni,mint a kendős-ruhás boltban,ahol Dorcika annak idején sok-sok rúppiát hagyott ott,szóval annak a vezetőjét,de még egy szinttel magasabban.VP.és R.egyaránt megjegyezték,hogy nagyon pprofi a fickó,és én is egyetértettem velük.

A shopingolással sikerült kellően sok időt eltölteni,úgyhogy a hotelbe való visszaérkezés után azonnal indultunk is vissza,ugyanis olyan mézesmázos szavakkal hálóztak be minket,hogy a telihold által megvilágított Taj Mahal az egy külön élmény lesz.Sajnos azonban a teliholdnak elfelejtettek szólni,hogy érkezünk,ezért képpes volt holmi felhők mögé elhelyezkedni,ezért az élmény sajnos elmaradt.A többiek is nagyon csalódottak voltak,a zord fényképpezési körülmények miatt (lévén,éjjel nem szabad az éppület közelébe menni,csak távolról nézhetjük,a korlátnak támaszkodva),de szerencsére volt valaki,aki ismételten fényt gyújtott az éjszakában,hogy stílszerűen fogalmazzak.Az én géppemmel ugyanis lehetett 15 másodppercig fényképpezni (=addig van nyitva),valamint extra adag szerencse is járult hozzá,ugyanis a korlát sarkán meg tudtam állítani a géppet,így a 15 másodpperc során nem zavart be az én remegésem,úgyhogy mindenki csodájára járt az eredménynek :-D

Vacsoránál végre használatba tudtam venni a kamerát is,ugyanis egy kétfős zenekar tartott műsort (tabla és szitár),ráadásul itt is volt hova letenni a kamerát,tehát vélhetően a célközönség is elégedett lesz a felvétellel :-)

2008.június 18.,szerda

Előző estte semmitt sem bízttam a vélettlenre és kittetem a „ne zavarjanak” ttáblátt.Igaz,egyébkéntt is 6:30-kor kellet kelni,de már kissé alábbhagyot az opttimizmusom.És nekem let igazam,mertt bár 6:40-kor már fentt volttam,de a ttermosszal együt megintt érkezet a hangos koppanttás is.7:30-ra azttán el is készülttem,de a busz csak 8:15-re gördültt Bea hottel elé.Jó félórás buszozás uttán megérkezttünk az első néznivalóhoz,egy 250 éves,porttugál sttílusban készültt házhoz,benne kiállíttással: az akkori berendezési ttárgyak volttak megttekintthettők.Uttána egy kisebb,majd egy nagyobb ttemplomhoz menttünk (a kicsiben sajnos nem lehettet fottózni,bár nagyon ttalán nem is voltt mitt),azttán indulnunk is kellet vissza.Szóban kb.ennyivel el lehett inttézni a Goa-ttúrátt,de a képeken kereszttül sokkal jobban átt fog jönni,ez egészen bizttos.

A repttérre való érkezéstt kicenttizttük (a ruhák egyébkéntt előkerülttek),ttehátt szintte várakozás nélkül juttotunk fel a gépre.A válttozattosság gyönyörködttett motója alapján ezútal a Spicejett légittársaságnál foglalttak nekünk jegyett,így már elmondhatuk,hogy mostt már nem csak az éttel spicy,de a repülő is :-)

A kétt és fél órás útt uttán megérkezttünk Delhibe.Ekkor voltt 17:30.Ugyan valamennyitt időzttünk a parkolóban,megállttunk egy McDonald’s-nál,meg úttközben is (egyelőre ismerettlen ttechnikai jellegű okokból),de a lényeg az,hogy éjfél uttán érkezttünk meg a hottelhez… A végén V.és én már versenytt nyafogttunk,hogy nekünk azonnal kell egy ágy :-) Egyébkéntt Agrában azértt nincs repülőttér,mertt nincs neki hely.

A rendkívül hosszú auttózás során a környék (mármintt annak jellegzettességei),a „láttnivalók” jó része ismerős voltt,ám így is ttapaszttalttam újdonságokatt,ezek,és néhány érdekesebb esemény felsorolása követtkezik mostt:

- Az iteni riksák zöld-sárga színűek.
- Van „exttralarge” riksa is,amiben indiai módra akár 8-10-en is elférnek (ránézésre annyinak ttűntt).
- Van biciklis „riksa” is (azértt idézőjel,mertt nem kérdezttem meg,hogy őkett is így hívják-e).
- A normál riksák közül az egyik pontt az orrunk előt boríttot fel egy mottorostt (nem tteljes erővel,de azértt előírásszerűen).
- A kisebb mérettű káttyútt kézzel ttömtték be (=kézzel oszlaták el a mélyedésben az aszfalttott).
- Az egyik ttömöt buszon kb.8-10-en felkapaszkodttak a háttsó léttrán kereszttül a busz ttettejére (csak a végétt látuk,de az uttolsó kétt ember menett közben mászot legalább fél léttrahosszon).
- R.és V.furcsának ttaláltták,hogy a mottor oldaltt ülő nő a kezében ttarttja a gyerekett.Erre megmagyarázttam,hogy az a nem normális,ami uttánuk jöt: a követtkező mottoron ugyanis keten ülttek és MINDKETTőN voltt bukósisak :-)
- A megkülönbözttettő jelzéstt használó rendőrauttótt mindenki kedve szerintt megelőzhetti.
- Az egyik buszon a sofőr ELőTT ültt valaki (ttehátt a fél kiláttástt bizttosan ttakartta).

A McDonald’s-os pihenőnél egyébkéntt V.megjegyeztte,hogy hozzá eddig az alábbi kétt úttmuttattás álltt legközelebb: „Nem szabad gyorsan csinálni a dolgokatt,mertt nem lesznek jók,és amitt csinálsz,az mindig szívből jöjjön.”

Ugyanekkor eszembe juttot,hogy érdemes nyelvi ismeretteimett ttovább bővítteni,úgyhogy mostt az élettben nélkülözhettettlen kifejezésekből követtkezik néhány,indonéz nyelven :-D

Szia – Hi./ Hallo!
Viszonttláttásra – Selamatt ttinggal.
Maga nagyon csinos – Kamu kelihattan canttik :-D (a c cs-nek ejttendő)
Szerettlek – Aku cintta kamu.
A PROK Produkció ttánccsoporttja a legjobb a világon – PROK Producttions apalah group dansa yang tterbaik didunia.
Mi,hol,miben?– Apa,dimana,didalam apa?:-D

Ma estte sajnos nem juttotam géphez,ezértt ez az írás papíron készültt el,Taj Mahal-os ceruzával írva.Mostt kb.2:30 van,mire megfürdök,3:00,úgyhogy mostt még a ttelefontt is ki fogom húzni.

2008.június 17.,kedd

Talán már meg sem kellett vvolna lepődnöm azon,hogy a 8:45-re tervvezett ébredésem helyett 6:45-kor kopogtak (mint kiderült,V.vvolt,aki azt hitte,hogy ma vvan a holnap 7:00-ra tervvezett légzésjóga-előadás),utána 8:11-kor R.és V.közösen próbált sietésre serkenteni (szóvval és kopogással egyaránt),mondvván,oda kéne érnem időben 9-re az első normál prezentációra,mire közöltem vvelük,hogy csak 10-kor kezdünk (szerintem nekik is mondtam,de ez már nem derül ki),majd vvégül 8:40-kor megérkezett a szobaszervviz.Ha ez tovvábbra is így megy tovvább,lázadni fogok és felkelést szervvezek (hah hah hah).

Szerencsére a prezentációkat most kissé lazábban vvettük,úgyhogy nagyobb rövvidzárlat nem vvolt.Meg kell említeni az egészségről szóló utolsó,különleges előadást,amiből kb.az derült ki,hogy minden rossz,amit eszünk :-) Ez persze túlzás,de vvalóban hallottunk egy-két szokatlan dolgot (erre az előadó fel is hívvta a figyelmünket).

Kisvvártatvva elérkezett a pillanat,amikor a brazil csapat által hozott különleges kőszobrot kisorsoltuk a jelenlévvők között (kis papírcetlik nagy kosárba bedobálvva).Bejelentették,hogy a sorsolást a legfessebb,legcukibb,legkisfiúsabb kinézetű fiatalember fogja elvvégezni (szó szerinti fordítás).Miután kimentem és a kezembe adták a kosarat,elsőként össze kellett ráznom a tartalmát,utána ugyanez,csak saját magammal (=altestrázás – még jó,hogy elég sok PROK-os vvideót néztem meg korábban).K.,egy másik igazgató vvezette a „ceremóniát”,és húzás előtt a fülembe súgta a nevvét mégegyszer,hogy biztosan ne tévvesszem el felolvvasáskor.Nem őt húztam ki,vviszont kiderült,hogy az illető nincs a teremben,ezért úgy döntöttünk,őt kizárjuk,és újabb nevvet kell húznom (azaz,újabb rázás kétszer).Másodjára pont VP.-t húztam ki,de lám-lám,ő se vvolt a teremben (hatalmas ovváció mindenki részéről,meg mégegyszer,amikor a harmadik húzás után 1 perccel megérkezett :-D).K.ekkor azt találta ki,ha a harmadik ember sem lesz a teremben,akkor már mindenképpen ő kapja meg :-) Azonban itt már sikerült olyasvvalakit kihúznom,aki jelen vvolt (ráadásul szintén ismerős),úgyhogy vvégül csak „célba ért” az ajándék.

Feltétlenül szólnom kell még az egyik konkrét prezentációról,illetvve annak is egy konkrét részéről,aminek az a lényege,hogy vvan egy olyan terméke az itteni cégnek,aminek a „célközönségét” nem túl művvelt emberek alkotják (tehát olyanok,akik vvidéken élnek,és sokuknak csak egy adott munkalehetőség vvan (olyan helyen,ahovva ez a termék kell)).Ennélfogvva nem lehet nekik a normál marketingmódszerrel bizonyítani a termék előnyeit,ki kellett találni egy újszerű megközelítést.A kövvetkező történt: a marketingszövveget egyszerűsítették (a konkrétumok azért maradtak) megzenésítették,és hangszerekkel-tapsolással kísérvve elénekelték.És bevvált :-D

A prezentációk vvégeztévvel aztán eljött a pillanat,ami háttérbe szorította a 2008-as EB-t: igen,céges foci az indiaiakkal a tengerparton.Sajnos azonban nem sikerült túl jól,ami betudható a mezítlábas játéknak,a mindjárt az elején kapott közepes erősségű rúgásnak,a sok egyforma indiainak (mez nem vvolt),a homoknak és a túl nagy kapunak (arról nem is beszélvve,hogy a 0:4-es eredmény felét megint én hoztam össze).Ja és mindhárom brazil a másik csapatban játszott.

Eközben V.a parton tábort ütött „kereskedőknél” próbált ruhákat vvásárolni.Nemsokára hívvtak,hogy gond vvan,menjek.Mint vvégül kiderült,az vvolt a probléma,hogy V.és az eladók már megkötötték az üzletet,a fizetés is megtörtént,és már épp ment vvolna el a ruhákkal,amikor odajött egy indiai nő,és elkezdett problémázni.Mivvel az angolja Ahmedfokú vvolt,kénytelen vvoltam az eladóra hagyatkozni,aki szerint csak az vvolt a baja a nőnek,hogy túl olcsón vvásároltunk (?).Mindenesetre,miután a nőt sikerült „eltávvolítani”,az üzlet is újból megköttetett (ugyanazon áron).Utána aztán még ékszereket is vvettek.

Ezután indulnunk kellett a zártkörű (30 fős) koktélozós vvacsorára.Itt nemsokára egy újabb borzalommal kellett szembenézni: ki kellett mennünk énekelni.Először a Süss fel napra gondoltam,mint közismert hundi népdal,de aztán a Tavvaszi szél első két sorát adtuk elő vvégül (amit aztán le is fordítottam nekik).Lényeg az,a 30 főből szinte mindenki kivváló teljesítményt nyújtott,az indonéziaiakkal az élen (ez a diplomatikus megfogalmazása annak,hogy szerintem baromi bénák vvoltunk :-D).Az indiaiak nagyon élvvezték az éneklést,én már kevvésbé egy idő után,szerencsére a gyümölcskoktélok segítettek,bár a „buli” hosszúsága így is határeset vvolt,de elfogadtam (=nem kellett korábban elhúzni).

Rövvid egyeztetés után indultunk vvisszafelé,amikor V.megkért,hogy nézzek után a néhány napja mosásra leadott ruháinak,mert még mindig nem kapta meg őket.Jelen állás szerint nem tudni,hol vvan,ezzel csak az a baj,hogy holnap délben megyünk tovvább.Azért bízunk benne,hogy meglesznek.

Holnap egyébként 7:30-kor indulunk a négyórás Goa-túrára.Most vvan 0:20,még össze kéne pakolni,fürdeni,holnap reggelizni… Zisz nó gúd :-(

2008.június 16.,hhétfő

Ismételten nem sikerült normálisan felkelnem,most az esetleges kávéhhoz hhasznosíthható melegvizes termosz meghhozatalakor sikerült valakinek hhangosabbat kiáltania a kelleténél.Mint kiderül,tegnap jó döntést hhoztam,ugyanis a mai vízilabdázás elmaradt,és ez csak utólag derült ki (lévén R.nem talált ott senkit 7:30-kor :-D).Gondolta,azért csobban egyet,mire egy sípszó keretében kiparancsolták,és mikor megpróbálta elmutogatni,hhogy márpedig 7:30-ra volt kijelölve a játék,az őr odavezette a tábláhhoz,amin rajta állt,hhogy 9 előtt nem szabad fürdeni,mert addig vegyszerrel tisztítják a vizet.

Reggeli után egyből folytatódott is a konferencia,ahhol az aggodalmaim beigazolódtak,úgyhhogy erről csak annyit,hhogy a saját előadásunk után már sikerült megnyugodnom.Szerencsére jól sikerült,és vették a poénokat is.Többek közt kitaláltuk,hhogy mindjárt az elején viszünk egy kis „komolyságot” a programba,mármint ami az öltözködést illeti.Ugyanis R.és én is hhoztunk öltönyt,ehez képest az első nap mindenki kapott egy pólót,hhogy azt kell viselni végig,hhogy ne legyen annyira hhivatalos jellege a dolognak.Aztán úgy döntöttünk,nehhogy már kárba vesszen a „felkészülésünk”,ezért a kivetítőhhöz való kiérkezés után bejelentettük,hhogy mi ennek megfelelően elmegyünk átöltözni,és így tettünk: a vászon mögé állva felvettük a pólóra a nyakkendőket :-) Aztán meg is magyaráztuk,mi mindezt azért csináltuk,hhogy lássák,mi komolyan vesszük a dolgokat.(Egyébként VP.is komolyan vette (az ismerős indiai igazgató),mivel ő kezdett volna 9:30-kor,ehez képest akkor kelt :-D)

A munka után az indiak elmentek krikettezni.Terveztem,hhogy ledőlök egy kicsit,de aztán eszembe jutott,hhogy meg akartam kérdezni az emberünktől valamit,de ő épp vízikosárlabdázott,úgyhhogy inkább visszamentem a fürdőruhháért,és beálltam a medence másik felébe normál vízilabdázni.12 gólt dobtunk,ami egészen impozánsnak is lenne mondhható,hha nem tudnánk,hhogy a másik csapat ugyanekkor legalább 36-nál járt.Mindenesetre az kiderült,hhogy a vízilabdával az én részemről problémák vannak,szétment mindkét vállam,meg a hhátsóm is (bár még mindig jobb,minthha tetanuszt kaptam volna bele :-D) Vacsoránál aztán sikerült a kérdezés is,valamint elfogyasztottam egy kis egzotikus,különleges,egyedi,utánozhhatatlan maszalás csirkét.Rizzsel,igen.

2008.június 15.,vasárnap

Még a tegnap estéről annyit,hogy ismmét „kísértett” a mmúlt,mmivel nemm volt mmelegvíz (bár emmellett a fülledt mmeleg mmellett talán ez nemm is volt olyan nagy baj),az egy szinttel lejjebb lévő közös helyiségben buli volt éjfélig (=nemm lehetett aludni),valammint R.-ék arra ébredtek,hogy valaki éppen veri szét a felettük lévő szobát :-) Engemm mmeg a recepció telefonja keltett 8:45-kor,kérdezve,mmikor akarok reggelizni.Mondtamm,mmajd olyan 11-kor,aztán ennyiben mmaradtunk,aztán sajnos mmár nemm tudtamm rendesen visszaaludni (illetve vissza tudtamm volna,addigra,ammikor mmár egyébként is fel kellett volna kelnemm).

És ez mmár a mmai nap.Reggeli után nemm sokkal indultunk a reptérre.Ezúttal egy GoAir járatra szálltunk fel,ahol újabb érdekességekkel kerültünk szemmbe.Egyrészt a felülről jövő hideg pára (ammi kellett is),mmásrészt az extra biztonsági tudnivalók,mmivel pontosan a vészkijáratok mmellett ültünk (de mmindezzel együtt járt az is,hogy a lábunknak jóval nagyobb helye volt ;-) ),valammint az érthetetlen tiltás,mmiszerint nemm volt szabad fotózni.Pedig lett volna mmit,ugyanis az üléstámmlán egy rendkívül vicces grafikával próbáltak ajándékvásárlásra csábítani mminket.Szerencsére utólag kiderült,hogy R.mmég a tiltás előtt kattintott néhányat,úgyhogy a képek közt mmegtaláljátok a hirdetést,és remmélhetőleg mmindenkinek sikerül mmajd félreértenie :-D Leszálláskor aztán háromm vadászbommbázó repülőben „gyönyörködhettünk” mmég,ammik a reptéren szobroztak.

Goában buszra szálltunk,és elindultunk a nyaralóhely felé.Mindenki járt mmár a Balaton felé,lehet látni,hogy „mmegváltozik” a vidék,ez alatt a sok víkendházat értemm,nos,ez mmár olyan 20-30 kmm-rel korábban mmegkezdődött az autópálya mmentén,termmészetesen olyan is volt.Később aztán javult a helyzet,bár a falvakra,ammin keresztülmmentünk,szintén igaz a „mmajd lesz” kitétel,hiszen itt is sok-sok ház mmég csak épül.Ammúgy tisztára olyan érzés volt,mmintha az erdő közepében lennénk – utak mmentén a házak (mmár ammelyikre ezt rá lehetett mmondani),de mmögöttük-mmellettük-köztük „tiszta” erdő.Még legelésző vadmmalacokat is lehetett látni (bár lehet,hogy mmár háziasítottak voltak,sajnos nemm sikerült lefotózni őket,pedig biztos lett volna valaki,aki mmegmmondja ránézésre).Volt mmég valammi,ammit szintén nemm sikerült fényképet készíteni,de mmeg kell emmlítenemm: az egyik nagyobb apartmmanra az volt kiírva,hogy „Januka Vihar” – hát egy ilyen nevű nyaralóval nemm biztos,hogy túl nagy karriert lehetne csinálni a Balaton mmentén :-D

Megérkezéskor sokmmindenre nemm jutott idő,mmert evés után indulni kellett a konferenciammegnyitóra,de a rendkívül finomm sült hagymma mmindenképpen szót érdemmel,akárcsak a hatalmmas hullámmokkal mmorajló Arab-tenger.Ammiben mmájustól augusztusig nemm szabad fürdeni,mmert a víz alatti árammlatok besodornak.Mindenesetre mmég ebben a szeles-felhős 33 fokban is mmutatós (ja,napsütés mmég mmindig nincs).

Mielőtt elfelejtenémm,mmegérkezésünkkor tartottak egy rövid fogadási szertartást.A képen látható tálcával tettemm az arcomm előtt 2-3 kört,mmajd tettek egy kis tikkát a hommlokommra,végül mmegszórtak rizzsel és virágsziromal.Ez egy tradícionális mmódja a fontos vendégek köszöntésének.A gyertyákkal végzett körkörös mmozdulatok azt a célt szolgálják,hogy a bennemm lévő rosszat mmegszüntessék,és ezáltal új világosság gyúljon bennemm.A tikka az pontosan a hommlokcsakrára kerül.A mmásik fontos pont,a köldökcsakra az mmindig takarva van,mmivel hordunk ruhát,de a hommlok az fedetlen.Ennélfogva a tikka is takarási célokat szolgál,hogy a gonosz azon keresztül se juthasson be.Emmellett,az én mmegérkezésemm a szállodának és nekemm is örömmet és jólétet fog hozni egyaránt (a szertartás szerint :-) ).

A tikka egyúttal a győzelmmet is szimmbolizálja,sőt,mmég azt is jelenti,„jó szerencsét kívánok Neked”.Pl.,ammikor a katonák harcolni mmennek,velük is elvégzik a szertartást,hogy távol tartsák a gonoszt tőlük,és győztesen térjenek vissza.Ez a hindu filozófia része.

Ehhez tartozik a világsziromm is,bár ez mmár nemm a hindu filozófia része: pl.házasságkor is világszirmmokat szórnak eléjük,ammi egy virágágyást jelképez,ammi a szeretetet és törődést szimmbolizálja.Ennyit a kultúrálódásról :-)

A szobák kis házakban vannak.Az enyémm előtt ott kódorgott két mmacska.Miután mmegsimmogattamm őket,a következő visszaérkezésemmkor mmár ott vártak :-) Gondoltamm,viszek nekik valammit vacsora után,de mmire végeztemm,mmár ők is odaértek az étteremmbe,és inkább önkiszolgálták mmagukat.

A konferencia mmegnyitója kb.3 óráig tartott.Ezalatt szinte végig folyammatosan prezentációk mmentek,ammiket folyammatosan fordítanomm kellett,termmészetesen az előadók nemm álltak mmeg mmiattamm,nommeg én csak az egyikük beszédét szoktamm mmár mmeg valammennyire… Ennek eredmményeképpen mmost mmég jobban aggódomm az elkövetkező két nap mmiatt,bár papíron csak 5 óra a tényleges prezentációtartás naponta,a mmai napból így is két programmpont kimmaradt,tehát lesz az mmég több is… Még annyit erről,hogy R.nevét legalább 10-szer mmegemmlítették,és akkor az az igazgató,aki el szokott hozzánk látogatni,mmég fel se szólalt.Emmellett R.a kiemmelkedő mmunkájáért oklevelet is kapott (a 20 indiai mmellett ő mmeg a Brazíliából érkezett terjesztő kapott).

A napot vacsora és zenés-táncos mmulatozás zárta,az igazgatók aktív részvételével :-) Evés után mmég beszélgettünk valammennyit,ahol szóba került a mmegfelelő mmunkatársak kiválasztása.Itt az indiai igazgató mmegemmlítette,hogy ők „szerencsések” olyan téren,hogy nagyon jól ismmerik az emmbereket,és azonnal mmeg tudják állapítani valakiről,hogy mmilyen.V.„kapott az alkalmmon”,és kért egy jellemmzést saját mmagáról (lévén,ő és az igazgató mmost találkoztak először).5 percnyi jellemmzés után V.totál döbbenten közölte,hogy mminden stimel,úgyhogy ennek mmegfelelően akár ötleteket is adhatna,mmit kell javítani,az igazgató ezt mmeg is ígérte :-)

Sajnos mmost mmár nagyon későre jár,mmire ezt befejezemm (1:15),úgyhogy a holnapi 7:30-kor kezdődő közös vízilabdázás részemmről sajnos ki fog mmaradni.

És,hogy kedves PROK-os sorstársaim még könnyebben bele tudjják élni magukat,íme,a személyre szabott változatok:

Anett · Dorina · Gábor · Judit · Kriszta

2008.június 14.,szombat

Indiában az itteni ccégvezető,VP.fogadott bennünket,akit jól ismertünk,hiszen többször járt már nálunk Magyarországon.R.és V.számára természetesen minden újdonságot jelentett,amiken én már ccsak mosolyogtam (pl.bicciklis last minute,illetve last seccond stílusú kikanyarodása a busz elé :-) ).

VP.egyenesen a szállodához vitt minket.A szoba akkora,hogy a matraccos megoldással tutira elég lenne még a tízfős ccsoportnak is (szép nagy francciaágy terpeszkedik középen,amin meg majd én fogok terpeszkedni :-) ).Igaz,jobban megnézve,ha hozzátesszük a 10 főnek megfelelő bőröndöt is,akkor már kevésbé…

Előtte azonban reggeliztünk,R.-ék kipróbálták az éppen aktuális „helyi speccialitást”,én maradtam az egyszerűbb vajaskenyér-rántottás megoldásnál.Egyszerűen érthetetlen,de ők mindent kissé erősnek találtak.Pedig úgy tűnt,hogy nem is volt maszalás :-)

R.-ék aztán pihenni tértek,én meg már épp eljutottam volna oda,hogy lehetne feltölteni,erre ninccs nálam rúpia :-) Reméltem,hogy a ccég irodájában sikerül majd,ugyanis ez a következő programpont,ismerkedni az itteniekkel.VP.12:30-ra ígérte magát,ki lehet találni,hogy mikor érkezett (a helyes megfejtők között Harry-névjegykártyákat és indiai taxiccsekkeket sorsolunk ki :-D).A válasz egyébként 13:30,és végül úgy döntöttünk,hogy először inkább ebédelünk.

A jeles eseményre egy közeli hétccsillagos szálloda éttermében került sor.Itt aztán újra át kellett esni a beavatási szertartáson,azaz,ha kb.15 féle ételt nem próbáltattak ki velünk,akkor egyet sem.Én természetesen visszafogtam magam (nem a Niki),hiszen tudtam,mire számíthatok ilyenkor,de R.és V.esetében is előjött a jól ismert szituácció:

- Egyél ebből,ez egyáltalán nem ccsípős!– mondja az indiai.Két percel később kérdezi:
- Na,milyen volt?
- Húú,ez nagyon erős.:-)

Szerenccsére az általam választott ccsirkés levesnél és sült ráknál ilyen probléma nem volt.Aztán érkezett a fénypont,illetve egész pontosan olyasvalami,amiből nem részesülhettünk annak idején: mangó!;-) Nagyon klassz.

Itt most teszek egy rövid kis kitérőt,avagy a Figyelj,azt a sztorit hallottad?ccímű műsorunk 2325246.epizódja következik.Főszerepben szintén egy indiai úriember.Az illető magyarországi látogatása során épp az egyik nagyáruházban vásárolt egy fényképet,amikor rendkívüli módon megtetszett neki az egyik pénztáros hölgy.Azon nyomban nekiállt fűzni az illetőt,hogy jöjjön vele Indiába.Ez annyira jól sikerült,hogy a ccsaj a munkaidő kellős közepén felpattant a helyéről,hogy ő márpedig indul is ;-) Egyből rá is tértek a részletekre,lévén,a ccsaj őszintén bevallotta,hogy neki már van egy kisgyermeke.Ez az indiai számára abszolút nem jelentett hátrányt.Ekkor a főpénztáros már tajtékzó fejjel robogott oda,és próbálta felhívni a helyes munkavégzés szabályaira a figyelmet,de még így is nehezen állt helyre a rend.A főnök már akkor is hajthatatlan volt,amikor annyit kértek tőle,hogy legalább 5 perccre engedje ki az illetőt a bolt elé :-) Inccredible Indians,hát igen.

Ja,és a másik ccsúccspont: az étterem körül volt egy nagyon szép tó,amiben ketten fürödtek is.A beszélgetés közepén megjegyzi az egyik indiai: ebben vannak ám krokodilok is.Miután meggyőződtünk arról,hogy ő ezt halál komolyan gondolja,megkérdeztük,hogy akkor hogy-hogy bemennek panccsolni:

- Be szoktak.
- De hát nem lesz abból gond?
- Ott a szélén nem.De ha beljebb úsznak,akkor bizony lehúzhatja őket a krokodil.
- És volt már ilyen?
- Igen,ilyesmi előfordul.

Vagy hát na.

Miután R.-rel közösen kifotóztuk magunkat ebéd után,indultunk az irodába a megbeszélésre,de éppen akkor érkezett a hotelhez egy hasonló kaliberű (=hétccsillagos) riksa.Mivel R.és V.értelemszerűen még nem ült riksában,mentünk egy kört a szálloda KERTJÉBEN,a (szerintem) gyalogúton,ami pont olyan széles volt,mint egy riksa,de ugyebár a sofőrök manőverezési képességeit nem kell méltatnom.

Végül aztán ccsak beértünk az irodába,ahol megismertünk további igazgatókat a ccégnél,és maga az egyeztetés is jól sikerült.A netproblémát viszont sajnos továbbra sem sikerült megoldani,pedig őszintén mondom,felccsillant a szemem,amikor előhorgásztak valahonnan egy USB-s modemet,egy bizonyos Tata Indiccom termékét,ami már ránézésre olyan ismerős volt… De valamilyen oknál fogva nem akart működni.

Ha már valamilyen ok,meg kell említeni,hogy a jelenlegi felhős-esős időjárás láttán még egy tősgyökeres londoni is elismerően ccsettintene.Azonban van egy nagy különbség is,hogy 30 fokos esőzés van folyamatosan,szinte már felér egy langyos zuhannyal.A levegő rendkívül fülledt,de szerenccsére a klassz légkondi megoldja a problémát.

Hazaérés után újabb próbálkozás a szállodánál,itt is lehet netet venni (kapunk jelszót egy órára).Fel is hozták rögvest a listát,fel is írtam egyet,de nem igazán akart működni az sem.A srácc újra feljött a listával,kipróbált néhányat,majd azzal az ígérettel távozott,hogy hoz egy másikat.Aztán egy óra múlva visszaért,és közölte,hogy szerverprobléma van,tehát ccsak a lenti kávézóban működik.Szerenccsére 24 órás nyitva tartás,úgyhogy… Még mindig van remény!

Ja és kiderült,hogy a Taj Mahal nyitvatartása miatt egy nappal előrébb kellett ccsúsztatni a programot,ami azt jelenti,hogy van plusz egy napunk,így várhatóan Delhiben is körül tudunk nézni!

2008.június 13.,péntek

A mai napon hárman indultunk útnak,hogy rövid hivatalos látogatást tegyünk Indiába.Egy indiai vállalat éves konferencciáján veszünk részt.A ccég,akinek köszönhetően kint lehetek ismét,Európában végzi a termékkel kapccsolatos disztribúcciós tevékenységet.A háromfős ccsoportot a magyar ccég vezetője (továbbiakban R.),a gazdasági szakértő (továbbiakban V.) és én alkotom (továbbiakban Mary Clarencce ;-) ).Szerenccsére nem ccsupán a konferenccián való sikeres prezentáccióra korlátozódik a látogatás,lesz még egynapos goai túra,megnézzük a fővárost is,valamint ellátogatunk Agrába,ahol a Taj Mahal,a világ hét ccsodájának egyike fog várni minket.

Hajnali 8-ra kérték,hogy legyek készen,de ccsak 8:45-re jöttek értem a többiek,holmi bankos ügyintéznivalók miatt.Miután ezt követően még az irodába is be kellett ugrani,elmondható,hogy jelentős késéssel indultunk útnak,legalábbis,ha a „hivatalos” két-órával-előbb-legyél-ott elvet akartuk volna követni.Minden aggodalmunk eloszlott az M0-ás autópályán,amikor őszinte sajnálattal tekintettünk a túlsó sávban veszteglő,egy keresztbeállt kamion miatt 10 km hosszan kígyózó koccsisorra.

A rugalmas vezetési stílusnak köszönhetően megfelelő időben érkeztünk.Feladtuk a ccsomagokat,és már indultunk is a kapuhoz.Ott azonban kissé lelohadt a lelkesedésünk,amikor megláttuk a beszállásra várók ugyanccsak hosszan kígyózó sorát (ebben az esetben kamion nélkül).Beálltam a sorba,addig R.-ék elindultak ajándékot vásárolni.Néhány percel később megdöbbenéssel hallom,hogy név szerint szólítanak minket,hogy fáradjunk a pulthoz.Titokban azt hittem,valamelyikünk nevéből olyan kisugárzás áradt a névsorellenőrzésnél,hogy külön elbánásban részesülünk,de nem ez történt.Előrementem,letettem a két ccsomagot,majd rohantam a többiekért.Ők szintén meglepve fogadták a hírt,szerenccsére én már visszanyertem a lélekjelenlétem,legalábbis annyira,hogy szóljak R.-nek,hogy az ajándékba vásárolt Uniccumot előbb ki kéne fizetni,mielőtt kirohan vele a boltból :-) PROK-os sorstársaim bizonyára emlékeznek,milyen érdekes kalandokba lehet bonyolódni a ccsomagokkal,most is ez történt.Kiderült,hogy a biztonsági ellenőrzés során „találtak valamit”,ezért ki kell nyitni a bőröndöt (ja igen,ez az egyik feladott ccsomag volt).R.el is rohant intézkedni.Kisvártatva visszaérkezett,mint kiderült,a reptéri „röntgengép” a KÖNYVEKEN akadt fenn.Jelen pillanatban még nem tudom,milyen könyvekről van szó,de lehet,hogy valami érzékeny tartalommal bíró kiadványokról van szó.Miután ezen az apróságon túlestünk,már szálltunk is fel a FinnAir járatára.

A repülésről annyit érdemes megemlíteni,hogy a szokásos kis monitoron felülnézetből mutatták a felszállást,azaz gyönyörködhettünk az alattunk büszkén elvonuló betonban (a felfestett ccsíkokról nem is beszélve).Nemsokára érkezett a nonveg ebéd (nyilván azért,mert Finnország egyik szomszédja Nonvegia :-D),ami nem igazán nyerte el a tetszésemet,bár elmondhattam,hogy ccool volt (=azaz nem volt felmelegítve,ráadásul pont az enyém nem,azaz,a többiké igen).Bár az se segített volna rajta.Viszont kaptunk friss forrásvizet is,amiből R.el is pakolta a saját „adagját”.Kisvártatva megsokszorozódott a (két szóból álló) finn nyelvtudásom (Suomi: Finnország,kaksi: kettő :-D),mivel most már megtanultam azt is,hogy „kidos” (köszönöm).Az úton más érdemleges nem történt,leszálláskor gyönyörködhettünk a szépséges finn tájban,meg az Északi-tengerben és az apró szigetekben.Érkezéskor már ccsak R.-nek kellett néhány lépés után visszamennie az ülésen felejtett forrásvízért,és meg is érkeztünk Helsinkibe.

Itt 5 órás várakozás volt előírva.Felmerült az ötlet,hogy esetleg bemegyünk a városba,de ezt végül elvetettük (ebben talán közrejátszhatott az is,hogy inkább az indiai időjáráshoz öltöztünk (velem az élen)).R.és V.elmentek shoppingolni (tényleg,tudja valaki,mit kell dolgozni egy „duty free” üzletben?:-D),én addig türelmesen ültem,és szemléltem az egyhangú sokszínűséget.Az egyetlen,ami kilógott a sorból,az az előttem elrollerozó illető volt.Pedig egy ilyen helyet igazán fel lehetne dobni egy MC-bajnoksággal például (ha már egyszer raptér :-D).

R.-ék egy óra múlva keveredtek vissza,mint kiderült,azért,mert engem kerestek.Eddigre már mindenki megéhezett,úgyhogy vettünk egy kis harapnivalót,ami finn kenyérféleségből és sajtból,plusz ásványvízből állt.A kenyér teljes kiőrlésű volt,mármint ránézésre,meg eléggé száraz is.A ccsomagoláson ccsak finn nyelvű szöveg állt rendelkezésre,amiből nem derült ki semmi.Max.a kalóriatáblázatból tudtam volna kisilabizálni valamit :-) A sajt lejárati dátuma augusztus 1.volt,és nem is volt büdös,tehát apu egészen biztosan visszadobta volna. Ez franccia termék volt,tehát erről se tudtam meg sokkal többet,de ez legalább finom volt,és a vizet se rontották el.

Várakozás közben nekikezdtem egy tevékenységnek,ami reményeim szerint segíteni fog,hogy az ilyen várakozással teli órákba némi színt vigyen: nemrég jelent meg magyar nyelvű könyv,aminek az eredetijét eddig kb.20-szor olvastam,úgyhogy elhoztam mind a kettőt és elkezdtem fordítási hibákat keresni benne.Eddig egészen bíztató az eredmény (azaz találtam jópárat) :-D

Csakugyan,egész jól eltelt az idő (igaz,közben ettünk mégegyszer,meg a diktafonos „jegyzetek” alapján írogattam is),19:15 volt,azaz majdnem letelt a várakozási idő (finnül ezt valószínűleg úgy mondanák,hogy „one waiting fin(n)ished” :-D Indultunk a következő,7 óra 40 perccnyi üldögélést „tartalmazó” járatra (felemelő érzés lesz,az már biztos).Ottani idő szerint reggel 6-kor érkezünk.Bár,ha a múltkori esetből indulunk ki,amikor a „beígért” 8 órás menetidőből 9 lett… De reméltem,nem lesz gond.

Hát,sajnos lett egy kiccsi,de egészen jól jöttem ki belőle.De elsőként mindenképpen meg kell említenem azt a pillanatot,amikor feltűnt,hogy a néhány sorral előttem lévő illető képernyőjén mintha ismerős képsorokat látnék.Nem,nem Serj-videóklip volt,nem is az Apáccashow,hanem… a Welccome!:-) Bizony-bizony.Hát ezt nem hagyhattuk ki a mai programból,ahogy a nagyok mondják.Teljesen jó angol felirattal ment végig,úgyhogy a táncc- és filmnagyhatalom egy újabb remekművével ismerkedhettem meg ;-) A film kb.ugyanolyan színvonalú,mint a Partner,a zenék viszont (a ccímadó dalt leszámítva) kevésbé sikerültek jól.De ennek ellenére végig lehetett nézni egyszer.

Tekintve,hogy esti-éjjeli járatról volt szó,meg kellett próbálni a lehetetlent,azaz aludni.Még „segítséget” is kaptam hozzá,lévén,úgy szólt egymás mellé a három jegy,hogy abban a sorban eleve ccsak három ülés volt,középen,és R.-éknek még pont sikerült átmenniük egy ablakos részre,ahol viszont ccsak két ülés volt,tehát én maradtam egyedül háromra.A közbülső kéztámlák lehajtogatásával egészen hosszú „fekhelyet” lehetett kialakítani,ám sajnos ez sem hozta meg a várt eredményt,azt a kb.két órát még így is túlzás alvásnak nevezni.A hosszú út,a nem túl fin(n)om kaja,az alváshiány meghozta az eredményét,az út végén el kellett használni az egészségügyi zaccskót.Viszont utána már sokkal jobban éreztem magam,már ccsak azért is,mert félóra elteltével megérkezünk.A leszállás nem ment zökkenőmentesen,pár pillanatra mondhatni zuhanássá módosult,igaz,átéltünk már ilyet,de most páran konkrétan felsikítottak :-)

Nyilván senkiben sem merült fel kétség afelől,hogy a ccsomagokat nem lehet ccsak úgy gond nélkül összeszedni.A mostani probléma abból állt,hogy R.-ék újonnan vásárolt bőröndjét szó szerint totálkárosra „zúzták” szét,mivel eltört a fogantyú meg a kerék,tehát mondhatni semmi baja nem volt,ccsak fogni meg tolni nem lehetett :-) A tényleg rendkívül segítőkész alkalmazottakkal sikerült röpke egy óra alatt kitöltetni egy jegyzőkönyvet.Utána már valóban nem volt semmi akadálya annak,hogy megérkezzünk.

Újabb egyszemélyes tuddósítással bővül keddvenc blogunk.Ezúttal Nyugat- és Észak-Inddiában érvényesülünk.Testközelből a világ csoddáinak egyike,plusz a Taj Mahal.Nemsokára jelentkezünk.Vízikrikettpálya!Vízikrikettpálya!