(C) Tars Pter 2008.
Ú T J A I N K

JEMEN
Sana'a
2008. 12. 29. - 2009. 01. 16.


INDIA
Mumbai, Goa, Agra
2008. 06. 13. - 2008. 06. 22.

EGYESÜLT ARAB EMIRÁTUSOK
Dubai, Sharjah
2008. 06. 03. - 2008. 06. 28.


INDIA
Hyderabad, Bangalore
2007. 11. 17. - 2008. 02. 12.

Videók


Képgalériák

Június 19-21., Agra

Az istenadta nép

Agra Red Fort

Hova kell menni legközelebb

Taj Mahal

Június 17-18., Goa

Június 15-16., Goa

Június 13-14., Mumbai
2008-06-30, 22:37:39

Milyen is volt?Jó és rossz egyszerre.

Rossz,mert nagyon fárasztó és megerőltető volt.Rossz,mert most több pprobléma adódott az étkezéssel és az időjárással.

Jó,mert bár fárasztó és megerőltető,de sikeres volt az út.Jó,mert bár pproblémák voltak az étkezéssel,a mangó azért finom ;-) Jó,mert olyan dolgokban volt részem,amik a múltkori útból kimaradtak (itt a szépp és érdekes,a világörökség részét képpező emlékekre gondolok - és még mennyi minden van,mint az a képpekből kiderült :-) ).Jó,mert láttam közelről az Ahmed,izé,Arab-tengert :-) Jó,mert ismerősebb volt minden,könnyebb volt a "beilleszkedés".Jó,mert sok-sok barátságos és segítőkész indiait ismertem meg ismét (de kedves indonéz,brazil stb.ismerőseim,ha véletlenül felolvassa ezt nektek valaki,rólatok is csak jót tudok mondani ;-) ).Jó,mert a szerencseaurám még mindig épp (sőt,lehet,még vastagodott is).Jó,mert most is jó volt a társaság.Jó,mert...mert hát na.

Azért bízom abban is,hogy érdemes volt mindezt olvasásilag is végigkövetni ;-)

Viszlát legközelebb (ha lesz ;-) )!

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-30, 22:36:40

2008.június 22.,vasárnap

Hazaértünk,az eeddigi leegsimább,leegkönnyeedeebb úton.Korábban szóltam már az órám neem is annyira meegleepeetésszeerű eelőkeerüléséről,az újabb deeja vu a csomagfeelvéteelnél köveetkeezeett,igaz,valamiveel eerőseebbeen,mint a múltkor,ugyanis most a három feeladott bőröndből eegyik see érkeezeett meeg.Már akkor seejteeni leeheeteett,hogy valami neem stimmeel,amikor a szalagon meegleepőeen keevés számú táska érkeezeett,aztán kisvártatva lee is zárták,neem raktak ki többeet.Az eelőbbiből látható,hogy neem csak mi jártunk így,az illeetékeeseek eelmondása szeerint "általában Heelsinki-been akadnak eel".Valószínűleeg most is így volt,meert másnap eestéree már meeg is keerülteek,további két nap múlva peedig már kézheez is kaptuk őkeet.Úgyhogy végleeg hazaérkeeztünk és mindeenki átadhatta az átadnivalót.

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-22, 12:43:41

2008.június 21.,szombat

A mai napra jutott az igazgatókkall valló nagyszabású meeting,amit megint csak rezgő lléccell sikerüllt túlléllnem.Utána megvacsoráztunk egy kínai étteremben,aztán hollnap indullás haza.

2 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-22, 12:43:22

2008.június 20.,péntek

Tekintettel arra,hhogy India ezen területén rendkívül fejlett az Agraculture,mára is jutott látnivaló: az agrai Red Fort (nem tévesztendő össze a Redford-dal,egyébként a név jelentése Vörös Erőd,mivel vörös hhomokkőből építették).Természetesen itt is jobban érvényesülnek majd a fotók (lásd a szép kilátást a Taj Mahhal-ra),de egy-két érdekességet azért meg kell említeni: a kísérőnk folyamatosan informált minket,hhogy az erőd egyes lakrészeiben az építtető király mely családtagjai laktak (ő,feleség,a lányai stb.).Ennek során a többségben olyan kép alakult ki,hhogy ez az uralkodó egy „rendes”,„jólnevelt” egyéniség volt.Kisvártatva kiderült,hhogy az éppen aktuális felesége mellett 365 fős hháremet tartott,ahhogy a kísérőnk fogalmazott,szórakozási célból :-)

Volt egy kert is,amit Szőlőkertnek neveztek,mivel az uralkodó a kert közepén álló kőpadon üldögélve szokott bort inni.A kert körül voltak a szolgák lakrészei.Ekkor belegondoltunk,hhogy nekik igazából tök jó dolguk lehhetett,hhiszen mikor kiléptek az ajtón,pont a saját uralkodójukat láthhatták testközelből odakint (nyilván mutogatták is egymásnak,hhogy „Hö,király.” :-D).A látogatás megfelelően hhosszúra nyúlt,pedig így is csak az erőd 20%-át néztük meg (a többi 80% ideiglenesen zárva).

Hazaérkezéskor feltűnt,hhogy nincs meg az órám.Már jó ideje a zsebemben hhordtam,mert elszakadt a szíja.Eszembe jutott,hhogy az erődből való távozáskor még biztosan megvolt,mert akkor megnéztem,hhány óra.Néhhány perc után szerencsére jött az ötlet,hhogy valószínűleg akkor eshhetett ki,amikor a nagyméretű autó leghhátsó üléséről kimásztam valamikor.Viszont hhárom kocsival mentünk (mivel a brazilok és az indonézek is velünk tartottak),úgyhhogy elsőként telefonálnunk kellett volna,de ez elmaradt,úgyhhogy csak a szedelőzködés után,amikor már csak egy kocsi jött értünk,tudtuk megkérdezni a sofőrt,nem látta-e.Pontosabban,meg se kellett kérdezni,mivel beszálláskor felismertem az üléshhuzatot,és a hhátsó ülésen is volt valami,ami engem várt… Talán ezen már meg sem kellene lepődni :-) Sajnos azonban ez sem ellensúlyozta kellően az ismételten túlzott mértékű autózást és repülést,ami után visszaérkeztünk Mumbai-ba (Delhhi végülis kimaradt).

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 22:17:50

Ami az előzőből kimaradtt:

A Taj Mahal láttogattása során elmeséltték nekünk,hogy az épülett milyen módon készültt.A fehér márványban látthattó valamennyi dísz,mintta igazi drágakövekből készültt,mégpedig oly módon,hogy a márványba belefaragtták a lyukakatt,majd az ugyancsak mérettre vágot drágakövekett beleillesztteték,és mindez annyira ponttos,hogy a belerakot követt nem lehett kiszedni.A ttechnikátt demonsttráltták is nekünk a profi markettinges fickós bolttban,ugyanis az akkori családok leszármazotjai még ma is készíttenek ilyen ttechnikával használatti- és díszttárgyakatt.Konkréttan látunk olyan kis lapos ttálatt (kb.jegyzetömb nagyságútt),amiben 944 pici kődarab van.Egy áttlagosabb mérettű aszttallap az hatthavi munka,az árak is ennek megfelelőek (érdekes módon az öttcsillagos hottelünknek voltt rá pénze :-D).

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 21:41:48

2008.június 19.,ccsütörtök

Kb.9-kor ébredtem,a többi naphoz képest pihenten.Még úgy félálomban telefonccsörgést hallok.Tekintve,hogy a zsinór valóban ki volt húzva,először azt hittem a szomszédé,és egyből örültem,hogy milyen okosan ccsináltam tegnap,hiszen,ha amaz idáig hallatszik,az enyém tuti ordít.Kisvártatva megint megszólalt.Ekkor már derengett valami,és eszembe jutott,hogy a fürdőszobában is van egy… És aztán utólag kiderült,hogy azt nem lehetett volna kihúzni egyébként sem.Reggeli után egyből indultunk az itteni fő ccélponthoz,a Taj Mahal-hoz.Mit is mondjak: baromi szép (majdnem kurva szépet írtam,ccsak moderáltam magam :-D :-D :-D).Lesz majd sok-sok fénykép (valamikor…),az épületről,az imaházról,a sokféle érdekes emberről,lesz mókus totál közelről,valamint egy 80 képből álló kiállítás India ccivilizácciójának fejlődéséről (mármint én ccsináltam 80 képet,mindegyiken van vagy 4-5 fotó),amiből kiderül,hogy miért kevés a 10 nap,vagy akár a két hónap Indiában (még úgy is,ha közben nem kell dolgozni).

Volt egy kísérőnk is,aki elmesélte röviden a Taj Mahal történetét,emellett a területre való belépés előtt felhívta a figyelmünket,hogy ne álljunk szóba senkivel :-) Tény és való,hogy az agresszív direkt marketing újabb fokozataival ismerkedhettünk meg arrafelé,de ami az egyik közeli boltban volt,az minden képzeletet felülmúlt.Kb.olyasmit kell elképzelni,mint a kendős-ruhás boltban,ahol Dorccika annak idején sok-sok rúpiát hagyott ott,szóval annak a vezetőjét,de még egy szinttel magasabban.VP.és R.egyaránt megjegyezték,hogy nagyon profi a ficckó,és én is egyetértettem velük.

A shoppingolással sikerült kellően sok időt eltölteni,úgyhogy a hotelbe való visszaérkezés után azonnal indultunk is vissza,ugyanis olyan mézesmázos szavakkal hálóztak be minket,hogy a telihold által megvilágított Taj Mahal az egy külön élmény lesz.Sajnos azonban a teliholdnak elfelejtettek szólni,hogy érkezünk,ezért képes volt holmi felhők mögé elhelyezkedni,ezért az élmény sajnos elmaradt.A többiek is nagyon ccsalódottak voltak,a zord fényképezési körülmények miatt (lévén,éjjel nem szabad az épület közelébe menni,ccsak távolról nézhetjük,a korlátnak támaszkodva),de szerenccsére volt valaki,aki ismételten fényt gyújtott az éjszakában,hogy stílszerűen fogalmazzak.Az én gépemmel ugyanis lehetett 15 másodperccig fényképezni (=addig van nyitva),valamint extra adag szerenccse is járult hozzá,ugyanis a korlát sarkán meg tudtam állítani a gépet,így a 15 másodpercc során nem zavart be az én remegésem,úgyhogy mindenki ccsodájára járt az eredménynek :-D

Vaccsoránál végre használatba tudtam venni a kamerát is,ugyanis egy kétfős zenekar tartott műsort (tabla és szitár),ráadásul itt is volt hova letenni a kamerát,tehát vélhetően a ccélközönség is elégedett lesz a felvétellel :-)

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 20:39:42

2008.júnnius 18.,szerda

Előző este semmit sem bíztam a véletlennre és kitettem a „nne zavarjannak” táblát.Igaz,egyébkénnt is 6:30-kor kellett kelnni,de már kissé alábbhagyott az optimizmusom.És nnekem lett igazam,mert bár 6:40-kor már fennt voltam,de a termosszal együtt meginnt érkezett a hanngos koppanntás is.7:30-ra aztánn el is készültem,de a busz csak 8:15-re gördült Bea hotel elé.Jó félórás buszozás utánn megérkeztünnk az első nnéznnivalóhoz,egy 250 éves,portugál stílusbann készült házhoz,bene kiállítással: az akkori berenndezési tárgyak voltak megtekinnthetők.Utánna egy kisebb,majd egy nnagyobb templomhoz menntünnk (a kicsibenn sajnnos nnem lehetett fotóznni,bár nnagyonn talánn nnem is volt mit),aztánn inndulnnunnk is kellett vissza.Szóbann kb.enyivel el lehet inntéznni a Goa-túrát,de a képekenn keresztül sokkal jobbann át fog jöni,ez egészenn biztos.

A reptérre való érkezést kicenntiztük (a ruhák egyébkénnt előkerültek),tehát szinnte várakozás nnélkül jutottunnk fel a gépre.A változatosság gyönnyörködtet mottója alapjánn ezúttal a Spicejet légitársaságnnál foglaltak nnekünnk jegyet,így már elmonndhattuk,hogy most már nnem csak az étel spicy,de a repülő is :-)

A két és fél órás út utánn megérkeztünnk Delhibe.Ekkor volt 17:30.Ugyann valamenyit időztünnk a parkolóbann,megálltunnk egy McDonnald’s-nnál,meg útközbenn is (egyelőre ismeretlenn technnikai jellegű okokból),de a lénnyeg az,hogy éjfél utánn érkeztünnk meg a hotelhez… A végénn V.és énn már versennyt nnyafogtunnk,hogy nnekünnk azonal kell egy ágy :-) Egyébkénnt Agrábann azért nninncs repülőtér,mert nninncs nneki hely.

A renndkívül hosszú autózás soránn a körnnyék (márminnt anak jellegzetességei),a „látnnivalók” jó része ismerős volt,ám így is tapasztaltam újdonnságokat,ezek,és nnéhánny érdekesebb eseménny felsorolása következik most:

- Az ittenni riksák zöld-sárga színnűek.
- Vann „extralarge” riksa is,amibenn inndiai módra akár 8-10-enn is elférnnek (ránnézésre anyinnak tűnnt).
- Vann biciklis „riksa” is (azért idézőjel,mert nnem kérdeztem meg,hogy őket is így hívják-e).
- A nnormál riksák közül az egyik ponnt az orrunnk előtt borított fel egy motorost (nnem teljes erővel,de azért előírásszerűenn).
- A kisebb méretű kátyút kézzel tömték be (=kézzel oszlatták el a mélyedésbenn az aszfaltot).
- Az egyik tömött buszonn kb.8-10-enn felkapaszkodtak a hátsó létránn keresztül a busz tetejére (csak a végét láttuk,de az utolsó két ember mennet közbenn mászott legalább fél létrahosszonn).
- R.és V.furcsánnak találták,hogy a motor oldalt ülő nnő a kezébenn tartja a gyereket.Erre megmagyaráztam,hogy az a nnem nnormális,ami utánnuk jött: a következő motoronn ugyannis kettenn ültek és MINDKETTőN volt bukósisak :-)
- A megkülönnböztető jelzést hasznnáló renndőrautót minndennki kedve szerinnt megelőzheti.
- Az egyik buszonn a sofőr ELőTT ült valaki (tehát a fél kilátást biztosann takarta).

A McDonnald’s-os pihennőnnél egyébkénnt V.megjegyezte,hogy hozzá eddig az alábbi két útmutatás állt legközelebb: „Nem szabad gyorsann csinnálnni a dolgokat,mert nnem lesznnek jók,és amit csinnálsz,az minndig szívből jöjjönn.”

Ugyannekkor eszembe jutott,hogy érdemes nnyelvi ismereteimet tovább bővítenni,úgyhogy most az életbenn nnélkülözhetetlenn kifejezésekből következik nnéhánny,inndonnéz nnyelvenn :-D

Szia – Hi./ Hallo!
Viszonntlátásra – Selamat tinnggal.
Maga nnagyonn csinnos – Kamu kelihatann canntik :-D (a c cs-nnek ejtenndő)
Szeretlek – Aku cinnta kamu.
A PROK Produkció tánnccsoportja a legjobb a világonn – PROK Productionns apalah group dannsa yanng terbaik didunnia.
Mi,hol,mibenn?– Apa,dimanna,didalam apa?:-D

Ma este sajnnos nnem jutottam géphez,ezért ez az írás papíronn készült el,Taj Mahal-os ceruzával írva.Most kb.2:30 vann,mire megfürdök,3:00,úgyhogy most még a telefonnt is ki fogom húznni.

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 15:38:09

2008.június 17.,kedd

Talán mmár mmeg semm kellett volna lepődnömm azon,hogy a 8:45-re tervezett ébredésemm helyett 6:45-kor kopogtak (mmint kiderült,V.volt,aki azt hitte,hogy mma van a holnap 7:00-ra tervezett légzésjóga-előadás),utána 8:11-kor R.és V.közösen próbált sietésre serkenteni (szóval és kopogással egyaránt),mmondván,oda kéne érnemm időben 9-re az első normmál prezentációra,mmire közöltemm velük,hogy csak 10-kor kezdünk (szerintemm nekik is mmondtamm,de ez mmár nemm derül ki),mmajd végül 8:40-kor mmegérkezett a szobaszerviz.Ha ez továbbra is így mmegy tovább,lázadni fogok és felkelést szervezek (hah hah hah).

Szerencsére a prezentációkat mmost kissé lazábban vettük,úgyhogy nagyobb rövidzárlat nemm volt.Meg kell emmlíteni az egészségről szóló utolsó,különleges előadást,ammiből kb.az derült ki,hogy mminden rossz,ammit eszünk :-) Ez persze túlzás,de valóban hallottunk egy-két szokatlan dolgot (erre az előadó fel is hívta a figyelmmünket).

Kisvártatva elérkezett a pillanat,ammikor a brazil csapat által hozott különleges kőszobrot kisorsoltuk a jelenlévők között (kis papírcetlik nagy kosárba bedobálva).Bejelentették,hogy a sorsolást a legfessebb,legcukibb,legkisfiúsabb kinézetű fiatalemmber fogja elvégezni (szó szerinti fordítás).Miután kimmentemm és a kezemmbe adták a kosarat,elsőként össze kellett ráznomm a tartalmmát,utána ugyanez,csak saját mmagamal (=altestrázás – mmég jó,hogy elég sok PROK-os videót néztemm mmeg korábban).K.,egy mmásik igazgató vezette a „ceremmóniát”,és húzás előtt a fülemmbe súgta a nevét mmégegyszer,hogy biztosan ne tévesszemm el felolvasáskor.Nemm őt húztamm ki,viszont kiderült,hogy az illető nincs a teremmben,ezért úgy döntöttünk,őt kizárjuk,és újabb nevet kell húznomm (azaz,újabb rázás kétszer).Másodjára pont VP.-t húztamm ki,de lámm-lámm,ő se volt a teremmben (hatalmmas ováció mmindenki részéről,mmeg mmégegyszer,ammikor a harmmadik húzás után 1 perccel mmegérkezett :-D).K.ekkor azt találta ki,ha a harmmadik emmber semm lesz a teremmben,akkor mmár mmindenképpen ő kapja mmeg :-) Azonban itt mmár sikerült olyasvalakit kihúznomm,aki jelen volt (ráadásul szintén ismmerős),úgyhogy végül csak „célba ért” az ajándék.

Feltétlenül szólnomm kell mmég az egyik konkrét prezentációról,illetve annak is egy konkrét részéről,amminek az a lényege,hogy van egy olyan termméke az itteni cégnek,amminek a „célközönségét” nemm túl mművelt emmberek alkotják (tehát olyanok,akik vidéken élnek,és sokuknak csak egy adott mmunkalehetőség van (olyan helyen,ahova ez a termmék kell)).Ennélfogva nemm lehet nekik a normmál mmarketingmmódszerrel bizonyítani a termmék előnyeit,ki kellett találni egy újszerű mmegközelítést.A következő történt: a mmarketingszöveget egyszerűsítették (a konkrétummok azért mmaradtak) mmegzenésítették,és hangszerekkel-tapsolással kísérve elénekelték.És bevált :-D

A prezentációk végeztével aztán eljött a pillanat,ammi háttérbe szorította a 2008-as EB-t: igen,céges foci az indiaiakkal a tengerparton.Sajnos azonban nemm sikerült túl jól,ammi betudható a mmezítlábas játéknak,a mmindjárt az elején kapott közepes erősségű rúgásnak,a sok egyformma indiainak (mmez nemm volt),a hommoknak és a túl nagy kapunak (arról nemm is beszélve,hogy a 0:4-es eredmmény felét mmegint én hoztamm össze).Ja és mmindháromm brazil a mmásik csapatban játszott.

Eközben V.a parton tábort ütött „kereskedőknél” próbált ruhákat vásárolni.Nemmsokára hívtak,hogy gond van,mmenjek.Mint végül kiderült,az volt a problémma,hogy V.és az eladók mmár mmegkötötték az üzletet,a fizetés is mmegtörtént,és mmár épp mment volna el a ruhákkal,ammikor odajött egy indiai nő,és elkezdett problémmázni.Mivel az angolja Ahmmedfokú volt,kénytelen voltamm az eladóra hagyatkozni,aki szerint csak az volt a baja a nőnek,hogy túl olcsón vásároltunk (?).Mindenesetre,mmiután a nőt sikerült „eltávolítani”,az üzlet is újból mmegköttetett (ugyanazon áron).Utána aztán mmég ékszereket is vettek.

Ezután indulnunk kellett a zártkörű (30 fős) koktélozós vacsorára.Itt nemmsokára egy újabb borzalomal kellett szemmbenézni: ki kellett mmennünk énekelni.Először a Süss fel napra gondoltamm,mmint közismmert hundi népdal,de aztán a Tavaszi szél első két sorát adtuk elő végül (ammit aztán le is fordítottamm nekik).Lényeg az,a 30 főből szinte mmindenki kiváló teljesítmményt nyújtott,az indonéziaiakkal az élen (ez a diplommatikus mmegfogalmmazása annak,hogy szerintemm barommi bénák voltunk :-D).Az indiaiak nagyon élvezték az éneklést,én mmár kevésbé egy idő után,szerencsére a gyümmölcskoktélok segítettek,bár a „buli” hosszúsága így is határeset volt,de elfogadtamm (=nemm kellett korábban elhúzni).

Rövid egyeztetés után indultunk visszafelé,ammikor V.mmegkért,hogy nézzek után a néhány napja mmosásra leadott ruháinak,mmert mmég mmindig nemm kapta mmeg őket.Jelen állás szerint nemm tudni,hol van,ezzel csak az a baj,hogy holnap délben mmegyünk tovább.Azért bízunk benne,hogy mmeglesznek.

Holnap egyébként 7:30-kor indulunk a négyórás Goa-túrára.Most van 0:20,mmég össze kéne pakolni,fürdeni,holnap reggelizni… Zisz nó gúd :-(

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 15:36:24

2008.június 16.,hétfő

Ismétellten nem sikerüllt normállisan fellkellnem,most az esetlleges kávéhoz hasznosítható mellegvizes termosz meghozatallakor sikerüllt vallakinek hangosabbat kiálltania a keleténéll.Mint kiderüll,tegnap jó döntést hoztam,ugyanis a mai vízillabdázás ellmaradt,és ez csak utóllag derüllt ki (llévén R.nem tallállt ott senkit 7:30-kor :-D).Gondollta,azért csobban egyet,mire egy sípszó keretében kiparancsollták,és mikor megpróbállta ellmutogatni,hogy márpedig 7:30-ra vollt kijellöllve a játék,az őr odavezette a tábllához,amin rajta ált,hogy 9 ellőtt nem szabad fürdeni,mert addig vegyszerrell tisztítják a vizet.

Reggelli után egybőll follytatódott is a konferencia,aholl az aggodallmaim beigazollódtak,úgyhogy errőll csak annyit,hogy a saját ellőadásunk után már sikerüllt megnyugodnom.Szerencsére jóll sikerüllt,és vették a poénokat is.Többek közt kitallálltuk,hogy mindjárt az ellején viszünk egy kis „komollyságot” a programba,mármint ami az ölltözködést ileti.Ugyanis R.és én is hoztunk ölltönyt,ehhez képest az ellső nap mindenki kapott egy póllót,hogy azt kel visellni végig,hogy ne llegyen annyira hivatallos jelege a dollognak.Aztán úgy döntöttünk,nehogy már kárba vesszen a „fellkészüllésünk”,ezért a kivetítőhöz valló kiérkezés után bejellentettük,hogy mi ennek megfellellően ellmegyünk átölltözni,és így tettünk: a vászon mögé álva fellvettük a póllóra a nyakkendőket :-) Aztán meg is magyaráztuk,mi mindezt azért csinálltuk,hogy llássák,mi komollyan vesszük a dollgokat.(Egyébként VP.is komollyan vette (az ismerős indiai igazgató),mivell ő kezdett vollna 9:30-kor,ehhez képest akkor kellt :-D)

A munka után az indiak ellmentek krikettezni.Terveztem,hogy lledőllök egy kicsit,de aztán eszembe jutott,hogy meg akartam kérdezni az emberünktőll vallamit,de ő épp vízikosárllabdázott,úgyhogy inkább visszamentem a fürdőruháért,és beáltam a medence másik fellébe normáll vízillabdázni.12 góllt dobtunk,ami egészen impozánsnak is llenne mondható,ha nem tudnánk,hogy a másik csapat ugyanekkor llegallább 36-náll járt.Mindenesetre az kiderüllt,hogy a vízillabdávall az én részemrőll probllémák vannak,szétment mindkét válam,meg a hátsóm is (bár még mindig jobb,mintha tetanuszt kaptam vollna belle :-D) Vacsoránáll aztán sikerüllt a kérdezés is,vallamint ellfogyasztottam egy kis egzotikus,küllönlleges,egyedi,utánozhatatllan maszallás csirkét.Rizzsell,igen.

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 15:35:05

2008.június 15.,vasárnap

Még a tegnap estéről annyit,hogy ismét „kísértett” a múlt,mivel nem volt melegvíz (bár emellett a fülledt meleg mellett talán ez nem is volt olyan nagy baj),az egy szinttel lejjebb lévő közös helyiségben buli volt éjfélig (=nem lehetett aludni),valamint R.-ék arra ébredtek,hogy valaki éppen veri szét a felettük lévő szobát :-) Engem meg a recepció telefonja keltett 8:45-kor,kérdezve,mikor akarok reggelizni.Mondtam,majd olyan 11-kor,aztán ennyiben maradtunk,aztán sajnos már nem tudtam rendesen visszaaludni (illetve vissza tudtam volna,addigra,amikor már egyébként is fel kellett volna kelnem).

És ez már a mai nap.Reggeli után nem sokkal indultunk a reptérre.Ezúttal egy GoAir járatra szálltunk fel,ahol újabb érdekességekkel kerültünk szembe.Egyrészt a felülről jövő hideg pára (ami kellett is),másrészt az extra biztonsági tudnivalók,mivel pontosan a vészkijáratok mellett ültünk (de mindezzel együtt járt az is,hogy a lábunknak jóval nagyobb helye volt ;-) ),valamint az érthetetlen tiltás,miszerint nem volt szabad fotózni.Pedig lett volna mit,ugyanis az üléstámlán egy rendkívül vicces grafikával próbáltak ajándékvásárlásra csábítani minket.Szerencsére utólag kiderült,hogy R.még a tiltás előtt kattintott néhányat,úgyhogy a képek közt megtaláljátok a hirdetést,és remélhetőleg mindenkinek sikerül majd félreértenie :-D Leszálláskor aztán három vadászbombázó repülőben „gyönyörködhettünk” még,amik a reptéren szobroztak.

Goában buszra szálltunk,és elindultunk a nyaralóhely felé.Mindenki járt már a Balaton felé,lehet látni,hogy „megváltozik” a vidék,ez alatt a sok víkendházat értem,nos,ez már olyan 20-30 km-rel korábban megkezdődött az autópálya mentén,természetesen olyan is volt.Később aztán javult a helyzet,bár a falvakra,amin keresztülmentünk,szintén igaz a „majd lesz” kitétel,hiszen itt is sok-sok ház még csak épül.Amúgy tisztára olyan érzés volt,mintha az erdő közepében lennénk – utak mentén a házak (már amelyikre ezt rá lehetett mondani),de mögöttük-mellettük-köztük „tiszta” erdő.Még legelésző vadmalacokat is lehetett látni (bár lehet,hogy már háziasítottak voltak,sajnos nem sikerült lefotózni őket,pedig biztos lett volna valaki,aki megmondja ránézésre).Volt még valami,amit szintén nem sikerült fényképet készíteni,de meg kell említenem: az egyik nagyobb apartmanra az volt kiírva,hogy „Januka Vihar” – hát egy ilyen nevű nyaralóval nem biztos,hogy túl nagy karriert lehetne csinálni a Balaton mentén :-D

Megérkezéskor sokmindenre nem jutott idő,mert evés után indulni kellett a konferenciamegnyitóra,de a rendkívül finom sült hagyma mindenképpen szót érdemel,akárcsak a hatalmas hullámokkal morajló Arab-tenger.Amiben májustól augusztusig nem szabad fürdeni,mert a víz alatti áramlatok besodornak.Mindenesetre még ebben a szeles-felhős 33 fokban is mutatós (ja,napsütés még mindig nincs).

Mielőtt elfelejteném,megérkezésünkkor tartottak egy rövid fogadási szertartást.A képen látható tálcával tettem az arcom előtt 2-3 kört,majd tettek egy kis tikkát a homlokomra,végül megszórtak rizzsel és virágszirommal.Ez egy tradícionális módja a fontos vendégek köszöntésének.A gyertyákkal végzett körkörös mozdulatok azt a célt szolgálják,hogy a bennem lévő rosszat megszüntessék,és ezáltal új világosság gyúljon bennem.A tikka az pontosan a homlokcsakrára kerül.A másik fontos pont,a köldökcsakra az mindig takarva van,mivel hordunk ruhát,de a homlok az fedetlen.Ennélfogva a tikka is takarási célokat szolgál,hogy a gonosz azon keresztül se juthasson be.Emellett,az én megérkezésem a szállodának és nekem is örömet és jólétet fog hozni egyaránt (a szertartás szerint :-) ).

A tikka egyúttal a győzelmet is szimbolizálja,sőt,még azt is jelenti,„jó szerencsét kívánok Neked”.Pl.,amikor a katonák harcolni mennek,velük is elvégzik a szertartást,hogy távol tartsák a gonoszt tőlük,és győztesen térjenek vissza.Ez a hindu filozófia része.

Ehhez tartozik a világszirom is,bár ez már nem a hindu filozófia része: pl.házasságkor is világszirmokat szórnak eléjük,ami egy virágágyást jelképez,ami a szeretetet és törődést szimbolizálja.Ennyit a kultúrálódásról :-)

A szobák kis házakban vannak.Az enyém előtt ott kódorgott két macska.Miután megsimogattam őket,a következő visszaérkezésemkor már ott vártak :-) Gondoltam,viszek nekik valamit vacsora után,de mire végeztem,már ők is odaértek az étterembe,és inkább önkiszolgálták magukat.

A konferencia megnyitója kb.3 óráig tartott.Ezalatt szinte végig folyamatosan prezentációk mentek,amiket folyamatosan fordítanom kellett,természetesen az előadók nem álltak meg miattam,nomeg én csak az egyikük beszédét szoktam már meg valamennyire… Ennek eredményeképpen most még jobban aggódom az elkövetkező két nap miatt,bár papíron csak 5 óra a tényleges prezentációtartás naponta,a mai napból így is két programpont kimaradt,tehát lesz az még több is… Még annyit erről,hogy R.nevét legalább 10-szer megemlítették,és akkor az az igazgató,aki el szokott hozzánk látogatni,még fel se szólalt.Emellett R.a kiemelkedő munkájáért oklevelet is kapott (a 20 indiai mellett ő meg a Brazíliából érkezett terjesztő kapott).

A napot vacsora és zenés-táncos mulatozás zárta,az igazgatók aktív részvételével :-) Evés után még beszélgettünk valamennyit,ahol szóba került a megfelelő munkatársak kiválasztása.Itt az indiai igazgató megemlítette,hogy ők „szerencsések” olyan téren,hogy nagyon jól ismerik az embereket,és azonnal meg tudják állapítani valakiről,hogy milyen.V.„kapott az alkalmon”,és kért egy jellemzést saját magáról (lévén,ő és az igazgató most találkoztak először).5 percnyi jellemzés után V.totál döbbenten közölte,hogy minden stimmel,úgyhogy ennek megfelelően akár ötleteket is adhatna,mit kell javítani,az igazgató ezt meg is ígérte :-)

Sajnos most már nagyon későre jár,mire ezt befejezem (1:15),úgyhogy a holnapi 7:30-kor kezdődő közös vízilabdázás részemről sajnos ki fog maradni.

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-14, 18:27:55

És,hogy kedves PROK-os sorstársaim még könnyebben bele tudják élni magukat,íme,a személyre szabott változatok:

Anett · Dorina · Gábor · Judit · Kriszta

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-14, 17:53:11

2008.június 14.,szombbat

Indiábban az itteni cégvezető,VP.fogadott bbennünket,akit jól ismertünk,hiszen töbször járt már nálunk Magyarországon.R.és V.számára természetesen minden újdonságot jelentett,amiken én már csak mosolyogtam (pl.bbiciklis last minute,illetve last second stílusú kikanyarodása a bbusz elé :-) ).

VP.egyenesen a szállodához vitt minket.A szobba akkora,hogy a matracos megoldással tutira elég lenne még a tízfős csoportnak is (szép nagy franciaágy terpeszkedik középen,amin meg majd én fogok terpeszkedni :-) ).Igaz,joban megnézve,ha hozzátesszük a 10 főnek megfelelő bbőröndöt is,akkor már kevésbbé…

Előtte azonbban reggeliztünk,R.-ék kipróbbálták az éppen aktuális „helyi specialitást”,én maradtam az egyszerűb vajaskenyér-rántottás megoldásnál.Egyszerűen érthetetlen,de ők mindent kissé erősnek találtak.Pedig úgy tűnt,hogy nem is volt maszalás :-)

R.-ék aztán pihenni tértek,én meg már épp eljutottam volna oda,hogy lehetne feltölteni,erre nincs nálam rúpia :-) Reméltem,hogy a cég irodájábban sikerül majd,ugyanis ez a következő programpont,ismerkedni az itteniekkel.VP.12:30-ra ígérte magát,ki lehet találni,hogy mikor érkezett (a helyes megfejtők között Harry-névjegykártyákat és indiai taxicsekkeket sorsolunk ki :-D).A válasz egyébbként 13:30,és végül úgy döntöttünk,hogy először inkáb ebbédelünk.

A jeles eseményre egy közeli hétcsillagos szálloda éttermébben került sor.Itt aztán újra át kellett esni a bbeavatási szertartáson,azaz,ha kbb.15 féle ételt nem próbbáltattak ki velünk,akkor egyet sem.Én természetesen visszafogtam magam (nem a Niki),hiszen tudtam,mire számíthatok ilyenkor,de R.és V.esetébben is előjött a jól ismert szituáció:

- Egyél eből,ez egyáltalán nem csípős!– mondja az indiai.Két perccel későb kérdezi:
- Na,milyen volt?
- Húú,ez nagyon erős.:-)

Szerencsére az általam választott csirkés levesnél és sült ráknál ilyen probbléma nem volt.Aztán érkezett a fénypont,illetve egész pontosan olyasvalami,amibből nem részesülhettünk annak idején: mangó!;-) Nagyon klassz.

Itt most teszek egy rövid kis kitérőt,avagy a Figyelj,azt a sztorit hallottad?című műsorunk 2325246.epizódja következik.Főszerepbben szintén egy indiai úriembber.Az illető magyarországi látogatása során épp az egyik nagyáruházbban vásárolt egy fényképet,amikor rendkívüli módon megtetszett neki az egyik pénztáros hölgy.Azon nyombban nekiállt fűzni az illetőt,hogy jöjjön vele Indiábba.Ez annyira jól sikerült,hogy a csaj a munkaidő kellős közepén felpattant a helyéről,hogy ő márpedig indul is ;-) Egybből rá is tértek a részletekre,lévén,a csaj őszintén bbevallotta,hogy neki már van egy kisgyermeke.Ez az indiai számára abbszolút nem jelentett hátrányt.Ekkor a főpénztáros már tajtékzó fejjel robbogott oda,és próbbálta felhívni a helyes munkavégzés szabbályaira a figyelmet,de még így is nehezen állt helyre a rend.A főnök már akkor is hajthatatlan volt,amikor annyit kértek tőle,hogy legaláb 5 percre engedje ki az illetőt a bbolt elé :-) Incredibble Indians,hát igen.

Ja,és a másik csúcspont: az étterem körül volt egy nagyon szép tó,amibben ketten fürödtek is.A bbeszélgetés közepén megjegyzi az egyik indiai: eben vannak ám krokodilok is.Miután meggyőződtünk arról,hogy ő ezt halál komolyan gondolja,megkérdeztük,hogy akkor hogy-hogy bbemennek pancsolni:

- Be szoktak.
- De hát nem lesz aból gond?
- Ott a szélén nem.De ha bbeljeb úsznak,akkor bbizony lehúzhatja őket a krokodil.
- És volt már ilyen?
- Igen,ilyesmi előfordul.

Vagy hát na.

Miután R.-rel közösen kifotóztuk magunkat ebbéd után,indultunk az irodábba a megbbeszélésre,de éppen akkor érkezett a hotelhez egy hasonló kalibberű (=hétcsillagos) riksa.Mivel R.és V.értelemszerűen még nem ült riksábban,mentünk egy kört a szálloda KERTJÉBEN,a (szerintem) gyalogúton,ami pont olyan széles volt,mint egy riksa,de ugyebbár a sofőrök manőverezési képességeit nem kell méltatnom.

Végül aztán csak bbeértünk az irodábba,ahol megismertünk továbi igazgatókat a cégnél,és maga az egyeztetés is jól sikerült.A netprobblémát viszont sajnos továbra sem sikerült megoldani,pedig őszintén mondom,felcsillant a szemem,amikor előhorgásztak valahonnan egy USB-s modemet,egy bbizonyos Tata Indicom termékét,ami már ránézésre olyan ismerős volt… De valamilyen oknál fogva nem akart működni.

Ha már valamilyen ok,meg kell említeni,hogy a jelenlegi felhős-esős időjárás láttán még egy tősgyökeres londoni is elismerően csettintene.Azonbban van egy nagy különbbség is,hogy 30 fokos esőzés van folyamatosan,szinte már felér egy langyos zuhannyal.A levegő rendkívül fülledt,de szerencsére a klassz légkondi megoldja a probblémát.

Hazaérés után újab próbbálkozás a szállodánál,itt is lehet netet venni (kapunk jelszót egy órára).Fel is hozták rögvest a listát,fel is írtam egyet,de nem igazán akart működni az sem.A srác újra feljött a listával,kipróbbált néhányat,majd azzal az ígérettel távozott,hogy hoz egy másikat.Aztán egy óra múlva visszaért,és közölte,hogy szerverprobbléma van,tehát csak a lenti kávézóbban működik.Szerencsére 24 órás nyitva tartás,úgyhogy… Még mindig van remény!

Ja és kiderült,hogy a Taj Mahal nyitvatartása miatt egy nappal előréb kellett csúsztatni a programot,ami azt jelenti,hogy van plusz egy napunk,így várhatóan Delhibben is körül tudunk nézni!

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-14, 17:49:32

2008.jjúnius 13.,péntek

A mai napon hárman indultunk útnak,hogy rövid hivatalos látogatást tegyünk Indiába.Egy indiai vállalat éves konferenciájján veszünk részt.A cég,akinek köszönhetően kint lehetek ismét,Európában végzi a termékkel kapcsolatos disztribúciós tevékenységet.A háromfős csoportot a magyar cég vezetőjje (továbbiakban R.),a gazdasági szakértő (továbbiakban V.) és én alkotom (továbbiakban Mary Clarence ;-) ).Szerencsére nem csupán a konferencián való sikeres prezentációra korlátozódik a látogatás,lesz még egynapos goai túra,megnézzük a fővárost is,valamint ellátogatunk Agrába,ahol a Tajj Mahal,a világ hét csodájjának egyike fog várni minket.

Hajjnali 8-ra kérték,hogy legyek készen,de csak 8:45-re jjöttek értem a többiek,holmi bankos ügyintéznivalók miatt.Miután ezt követően még az irodába is be kellett ugrani,elmondható,hogy jjelentős késéssel indultunk útnak,legalábbis,ha a „hivatalos” két-órával-előbb-legyél-ott elvet akartuk volna követni.Minden aggodalmunk eloszlott az M0-ás autópályán,amikor őszinte sajjnálattal tekintettünk a túlsó sávban veszteglő,egy keresztbeállt kamion miatt 10 km hosszan kígyózó kocsisorra.

A rugalmas vezetési stílusnak köszönhetően megfelelő időben érkeztünk.Feladtuk a csomagokat,és már indultunk is a kapuhoz.Ott azonban kissé lelohadt a lelkesedésünk,amikor megláttuk a beszállásra várók ugyancsak hosszan kígyózó sorát (ebben az esetben kamion nélkül).Beálltam a sorba,addig R.-ék elindultak ajjándékot vásárolni.Néhány perccel később megdöbbenéssel hallom,hogy név szerint szólítanak minket,hogy fáradjjunk a pulthoz.Titokban azt hittem,valamelyikünk nevéből olyan kisugárzás áradt a névsorellenőrzésnél,hogy külön elbánásban részesülünk,de nem ez történt.Előrementem,letettem a két csomagot,majjd rohantam a többiekért.Ők szintén meglepve fogadták a hírt,szerencsére én már visszanyertem a lélekjjelenlétem,legalábbis annyira,hogy szóljjak R.-nek,hogy az ajjándékba vásárolt Unicumot előbb ki kéne fizetni,mielőtt kirohan vele a boltból :-) PROK-os sorstársaim bizonyára emlékeznek,milyen érdekes kalandokba lehet bonyolódni a csomagokkal,most is ez történt.Kiderült,hogy a biztonsági ellenőrzés során „találtak valamit”,ezért ki kell nyitni a bőröndöt (jja igen,ez az egyik feladott csomag volt).R.el is rohant intézkedni.Kisvártatva visszaérkezett,mint kiderült,a reptéri „röntgengép” a KÖNYVEKEN akadt fenn.Jelen pillanatban még nem tudom,milyen könyvekről van szó,de lehet,hogy valami érzékeny tartalommal bíró kiadványokról van szó.Miután ezen az apróságon túlestünk,már szálltunk is fel a FinnAir jjáratára.

A repülésről annyit érdemes megemlíteni,hogy a szokásos kis monitoron felülnézetből mutatták a felszállást,azaz gyönyörködhettünk az alattunk büszkén elvonuló betonban (a felfestett csíkokról nem is beszélve).Nemsokára érkezett a nonveg ebéd (nyilván azért,mert Finnország egyik szomszédjja Nonvegia :-D),ami nem igazán nyerte el a tetszésemet,bár elmondhattam,hogy cool volt (=azaz nem volt felmelegítve,ráadásul pont az enyém nem,azaz,a többiké igen).Bár az se segített volna rajjta.Viszont kaptunk friss forrásvizet is,amiből R.el is pakolta a sajját „adagjját”.Kisvártatva megsokszorozódott a (két szóból álló) finn nyelvtudásom (Suomi: Finnország,kaksi: kettő :-D),mivel most már megtanultam azt is,hogy „kidos” (köszönöm).Az úton más érdemleges nem történt,leszálláskor gyönyörködhettünk a szépséges finn tájjban,meg az Északi-tengerben és az apró szigetekben.Érkezéskor már csak R.-nek kellett néhány lépés után visszamennie az ülésen felejjtett forrásvízért,és meg is érkeztünk Helsinkibe.

Itt 5 órás várakozás volt előírva.Felmerült az ötlet,hogy esetleg bemegyünk a városba,de ezt végül elvetettük (ebben talán közrejjátszhatott az is,hogy inkább az indiai időjjáráshoz öltöztünk (velem az élen)).R.és V.elmentek shoppingolni (tényleg,tudjja valaki,mit kell dolgozni egy „duty free” üzletben?:-D),én addig türelmesen ültem,és szemléltem az egyhangú sokszínűséget.Az egyetlen,ami kilógott a sorból,az az előttem elrollerozó illető volt.Pedig egy ilyen helyet igazán fel lehetne dobni egy MC-bajjnoksággal például (ha már egyszer raptér :-D).

R.-ék egy óra múlva keveredtek vissza,mint kiderült,azért,mert engem kerestek.Eddigre már mindenki megéhezett,úgyhogy vettünk egy kis harapnivalót,ami finn kenyérféleségből és sajjtból,plusz ásványvízből állt.A kenyér teljjes kiőrlésű volt,mármint ránézésre,meg eléggé száraz is.A csomagoláson csak finn nyelvű szöveg állt rendelkezésre,amiből nem derült ki semmi.Max.a kalóriatáblázatból tudtam volna kisilabizálni valamit :-) A sajjt lejjárati dátuma augusztus 1.volt,és nem is volt büdös,tehát apu egészen biztosan visszadobta volna. Ez francia termék volt,tehát erről se tudtam meg sokkal többet,de ez legalább finom volt,és a vizet se rontották el.

Várakozás közben nekikezdtem egy tevékenységnek,ami reményeim szerint segíteni fog,hogy az ilyen várakozással teli órákba némi színt vigyen: nemrég jjelent meg magyar nyelvű könyv,aminek az eredetijjét eddig kb.20-szor olvastam,úgyhogy elhoztam mind a kettőt és elkezdtem fordítási hibákat keresni benne.Eddig egészen bíztató az eredmény (azaz találtam jjópárat) :-D

Csakugyan,egész jjól eltelt az idő (igaz,közben ettünk mégegyszer,meg a diktafonos „jjegyzetek” alapjján írogattam is),19:15 volt,azaz majjdnem letelt a várakozási idő (finnül ezt valószínűleg úgy mondanák,hogy „one waiting fin(n)ished” :-D Indultunk a következő,7 óra 40 percnyi üldögélést „tartalmazó” jjáratra (felemelő érzés lesz,az már biztos).Ottani idő szerint reggel 6-kor érkezünk.Bár,ha a múltkori esetből indulunk ki,amikor a „beígért” 8 órás menetidőből 9 lett… De reméltem,nem lesz gond.

Hát,sajjnos lett egy kicsi,de egészen jjól jjöttem ki belőle.De elsőként mindenképpen meg kell említenem azt a pillanatot,amikor feltűnt,hogy a néhány sorral előttem lévő illető képernyőjjén mintha ismerős képsorokat látnék.Nem,nem Serjj-videóklip volt,nem is az Apácashow,hanem… a Welcome!:-) Bizony-bizony.Hát ezt nem hagyhattuk ki a mai programból,ahogy a nagyok mondjják.Teljjesen jjó angol felirattal ment végig,úgyhogy a tánc- és filmnagyhatalom egy újjabb remekművével ismerkedhettem meg ;-) A film kb.ugyanolyan színvonalú,mint a Partner,a zenék viszont (a címadó dalt leszámítva) kevésbé sikerültek jjól.De ennek ellenére végig lehetett nézni egyszer.

Tekintve,hogy esti-éjeli jjáratról volt szó,meg kellett próbálni a lehetetlent,azaz aludni.Még „segítséget” is kaptam hozzá,lévén,úgy szólt egymás mellé a három jjegy,hogy abban a sorban eleve csak három ülés volt,középen,és R.-éknek még pont sikerült átmenniük egy ablakos részre,ahol viszont csak két ülés volt,tehát én maradtam egyedül háromra.A közbülső kéztámlák lehajjtogatásával egészen hosszú „fekhelyet” lehetett kialakítani,ám sajjnos ez sem hozta meg a várt eredményt,azt a kb.két órát még így is túlzás alvásnak nevezni.A hosszú út,a nem túl fin(n)om kajja,az alváshiány meghozta az eredményét,az út végén el kellett használni az egészségügyi zacskót.Viszont utána már sokkal jjobban éreztem magam,már csak azért is,mert félóra elteltével megérkezünk.A leszállás nem ment zökkenőmentesen,pár pillanatra mondhatni zuhanássá módosult,igaz,átéltünk már ilyet,de most páran konkrétan felsikítottak :-)

Nyilván senkiben sem merült fel kétség afelől,hogy a csomagokat nem lehet csak úgy gond nélkül összeszedni.A mostani probléma abból állt,hogy R.-ék újjonnan vásárolt bőröndjjét szó szerint totálkárosra „zúzták” szét,mivel eltört a fogantyú meg a kerék,tehát mondhatni semmi bajja nem volt,csak fogni meg tolni nem lehetett :-) A tényleg rendkívül segítőkész alkalmazottakkal sikerült röpke egy óra alatt kitöltetni egy jjegyzőkönyvet.Utána már valóban nem volt semmi akadálya annak,hogy megérkezzünk.

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-12, 22:52:14

Újabb eegyszeemélyees tudósítással bővül keedveenc blogunk.Ezúttal Nyugat- és Észak-Indiában érvényeesülünk.Teestközeelből a világ csodáinak eegyikee,plusz a Taj Mahal.Neemsokára jeeleentkeezünk.Vízikrikeettpálya!Vízikrikeettpálya!

0 hozzászólás · Szólj hozzá!