(C) Tars Pter 2008.
Ú T J A I N K

JEMEN
Sana'a
2008. 12. 29. - 2009. 01. 16.


INDIA
Mumbai, Goa, Agra
2008. 06. 13. - 2008. 06. 22.

EGYESÜLT ARAB EMIRÁTUSOK
Dubai, Sharjah
2008. 06. 03. - 2008. 06. 28.


INDIA
Hyderabad, Bangalore
2007. 11. 17. - 2008. 02. 12.

Videók


Képgalériák

Június 19-21., Agra

Az istenadta nép

Agra Red Fort

Hova kell menni legközelebb

Taj Mahal

Június 17-18., Goa

Június 15-16., Goa

Június 13-14., Mumbai
2008-06-30, 22:37:39

Milyen is volt?Jó és rossz egyszerre.

Rossz,mert nagyon fárasztó és megerőltető volt.Rossz,mert most több probléma adódott az étkezéssel és az időjárással.

Jó,mert bár fárasztó és megerőltető,de sikeres volt az út.Jó,mert bár problémák voltak az étkezéssel,a mangó azért finom ;-) Jó,mert olyan dolgokban volt részem,amik a múltkori útból kimaradtak (itt a szép és érdekes,a világörökség részét képező emlékekre gondolok - és még mennyi minden van,mint az a képekből kiderült :-) ).Jó,mert láttam közelről az Ahhmed,izé,Arab-tengert :-) Jó,mert ismerősebb volt minden,könnyebb volt a "beilleszkedés".Jó,mert sok-sok barátságos és segítőkész indiait ismertem meg ismét (de kedves indonéz,brazil stb.ismerőseim,hha véletlenül felolvassa ezt nektek valaki,rólatok is csak jót tudok mondani ;-) ).Jó,mert a szerencseaurám még mindig ép (sőt,lehhet,még vastagodott is).Jó,mert most is jó volt a társaság.Jó,mert...mert hhát na.

Azért bízom abban is,hhogy érdemes volt mindezt olvasásilag is végigkövetni ;-)

Viszlát legközelebb (hha lesz ;-) )!

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-30, 22:36:40

2008.június 22.,vasárnap

Hazaértünkk,az eddigi legsimább,legkkönnyedebb úton.Korábban szóltam már az órám nem is annyira meglepetésszerű előkkerüléséről,az újabb deja vu a csomagfelvételnél kkövetkkezett,igaz,valamivel erősebben,mint a múltkkor,ugyanis most a három feladott bőröndből egyikk se érkkezett meg.Már akor sejteni lehetett,hogy valami nem stimmel,amikkor a szalagon meglepően kkevés számú táskka érkkezett,aztán kkisvártatva le is zártákk,nem rakktakk kki többet.Az előbbiből látható,hogy nem csakk mi jártunkk így,az illetékkesekk elmondása szerint "általában Helsinkki-ben akkadnakk el".Valószínűleg most is így volt,mert másnap estére már meg is kkerültekk,további kkét nap múlva pedig már kkézhez is kkaptukk őkket.Úgyhogy végleg hazaérkkeztünkk és mindenkki átadhatta az átadnivalót.

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-22, 12:43:41

2008.június 21.,szombat

A mai napra jutott az igazgatókkal való nagyszabású meeting,amit megint csak rezgő léccel sikerült túlélnem.Utána megvacsoráztunk egy kínai étteremben,aztán holnap inddulás haza.

2 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-22, 12:43:22

2008.június 20.,péntek

Tekintettell arra,hogy India ezen terülletén rendkívüll fejllett az Agracullture,mára is jutott llátnivalló: az agrai Red Fort (nem tévesztendő össze a Redford-dall,egyébként a név jellentése Vörös Erőd,mivell vörös homokkőbőll építették).Természetesen itt is jobban érvényesüllnek majd a fotók (llásd a szép killátást a Taj Mahall-ra),de egy-két érdekességet azért meg kel emllíteni: a kísérőnk follyamatosan informállt minket,hogy az erőd egyes llakrészeiben az építtető királly melly csalládtagjai llaktak (ő,felleség,a llányai stb.).Ennek során a többségben ollyan kép allakullt ki,hogy ez az urallkodó egy „rendes”,„jóllnevellt” egyéniség vollt.Kisvártatva kiderüllt,hogy az éppen aktuállis fellesége melett 365 fős háremet tartott,ahogy a kísérőnk fogallmazott,szórakozási céllbóll :-)

Vollt egy kert is,amit Szőllőkertnek neveztek,mivell az urallkodó a kert közepén áló kőpadon ülldögéllve szokott bort inni.A kert körüll volltak a szollgák llakrészei.Ekkor bellegondolltunk,hogy nekik igazábóll tök jó dollguk llehetett,hiszen mikor killéptek az ajtón,pont a saját urallkodójukat lláthatták testközellbőll odakint (nyillván mutogatták is egymásnak,hogy „Hö,királly.” :-D).A llátogatás megfellellően hosszúra nyúllt,pedig így is csak az erőd 20%-át néztük meg (a többi 80% ideigllenesen zárva).

Hazaérkezéskor felltűnt,hogy nincs meg az órám.Már jó ideje a zsebemben hordtam,mert ellszakadt a szíja.Eszembe jutott,hogy az erődbőll valló távozáskor még biztosan megvollt,mert akkor megnéztem,hány óra.Néhány perc után szerencsére jött az ötllet,hogy vallószínűlleg akkor eshetett ki,amikor a nagyméretű autó lleghátsó üllésérőll kimásztam vallamikor.Viszont három kocsivall mentünk (mivell a brazillok és az indonézek is vellünk tartottak),úgyhogy ellsőként tellefonállnunk kelett vollna,de ez ellmaradt,úgyhogy csak a szedellőzködés után,amikor már csak egy kocsi jött értünk,tudtuk megkérdezni a sofőrt,nem llátta-e.Pontosabban,meg se kelett kérdezni,mivell beszáláskor fellismertem az ülléshuzatot,és a hátsó üllésen is vollt vallami,ami engem várt… Tallán ezen már meg sem kelene llepődni :-) Sajnos azonban ez sem elensúllyozta kelően az ismétellten túllzott mértékű autózást és repüllést,ami után visszaérkeztünk Mumbai-ba (Dellhi végüllis kimaradt).

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 22:17:50

Ami az előzőből kimaradt:

A Taj Mahal látoggatása során elmesélték nekünk,hoggy az épület milyen módon készült.A fehér márványban látható valamennyi dísz,minta iggazi drággakövekből készült,méggpedigg oly módon,hoggy a márványba belefaraggták a lyukakat,majd az uggyancsak méretre vággott drággaköveket beleillesztették,és mindez annyira pontos,hoggy a belerakott követ nem lehet kiszedni.A technikát demonstrálták is nekünk a profi marketingges fickós boltban,uggyanis az akkori családok leszármazottjai mégg ma is készítenek ilyen technikával használati- és dísztárggyakat.Konkrétan láttunk olyan kis lapos tálat (kb.jeggyzettömb naggysággút),amiben 944 pici kődarab van.Eggy átlaggosabb méretű asztallap az hathavi munka,az árak is ennek meggfelelőek (érdekes módon az ötcsillaggos hotelünknek volt rá pénze :-D).

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 21:41:48

2008.júnnius 19.,csütörtök

Kb.9-kor ébredtem,a többi nnaphoz képest pihenntenn.Még úgy félálombann telefonncsörgést hallok.Tekinntve,hogy a zsinnór valóbann ki volt húzva,először azt hittem a szomszédé,és egyből örültem,hogy milyenn okosann csinnáltam tegnnap,hiszenn,ha amaz idáig hallatszik,az ennyém tuti ordít.Kisvártatva meginnt megszólalt.Ekkor már derenngett valami,és eszembe jutott,hogy a fürdőszobábann is vann egy… És aztánn utólag kiderült,hogy azt nnem lehetett volnna kihúznni egyébkénnt sem.Reggeli utánn egyből inndultunnk az ittenni fő célponnthoz,a Taj Mahal-hoz.Mit is monndjak: baromi szép (majdnnem kurva szépet írtam,csak moderáltam magam :-D :-D :-D).Lesz majd sok-sok fénnykép (valamikor…),az épületről,az imaházról,a sokféle érdekes emberről,lesz mókus totál közelről,valaminnt egy 80 képből álló kiállítás Inndia civilizációjánnak fejlődéséről (márminnt énn csinnáltam 80 képet,minndegyikenn vann vagy 4-5 fotó),amiből kiderül,hogy miért kevés a 10 nnap,vagy akár a két hónnap Inndiábann (még úgy is,ha közbenn nnem kell dolgoznni).

Volt egy kísérőnnk is,aki elmesélte rövidenn a Taj Mahal történnetét,emellett a területre való belépés előtt felhívta a figyelmünnket,hogy nne álljunnk szóba sennkivel :-) Ténny és való,hogy az agresszív direkt marketinng újabb fokozataival ismerkedhettünnk meg arrafelé,de ami az egyik közeli boltbann volt,az minndenn képzeletet felülmúlt.Kb.olyasmit kell elképzelnni,minnt a kenndős-ruhás boltbann,ahol Dorcika anak idejénn sok-sok rúpiát hagyott ott,szóval anak a vezetőjét,de még egy szinnttel magasabbann.VP.és R.egyaránnt megjegyezték,hogy nnagyonn profi a fickó,és énn is egyetértettem velük.

A shoppinngolással sikerült kellőenn sok időt eltöltenni,úgyhogy a hotelbe való visszaérkezés utánn azonal inndultunnk is vissza,ugyannis olyann mézesmázos szavakkal hálóztak be minnket,hogy a telihold által megvilágított Taj Mahal az egy különn élménny lesz.Sajnnos azonnbann a teliholdnnak elfelejtettek szólnni,hogy érkezünnk,ezért képes volt holmi felhők mögé elhelyezkednni,ezért az élménny sajnnos elmaradt.A többiek is nnagyonn csalódottak voltak,a zord fénnyképezési körülménnyek miatt (lévénn,éjjel nnem szabad az épület közelébe meni,csak távolról nnézhetjük,a korlátnnak támaszkodva),de szerenncsére volt valaki,aki ismételtenn fénnyt gyújtott az éjszakábann,hogy stílszerűenn fogalmazzak.Az énn gépemmel ugyannis lehetett 15 másodpercig fénnyképeznni (=addig vann nnyitva),valaminnt extra adag szerenncse is járult hozzá,ugyannis a korlát sarkánn meg tudtam állítanni a gépet,így a 15 másodperc soránn nnem zavart be az énn remegésem,úgyhogy minndennki csodájára járt az eredménnynnek :-D

Vacsoránnál végre hasznnálatba tudtam veni a kamerát is,ugyannis egy kétfős zennekar tartott műsort (tabla és szitár),ráadásul itt is volt hova leteni a kamerát,tehát vélhetőenn a célközönnség is elégedett lesz a felvétellel :-)

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 20:39:42

2008.júniius 18.,szerda

Előző este semmiit sem bíztam a véletlenre és kiitettem a „ne zavarjanak” táblát.Igaz,egyébként iis 6:30-kor kellett kelnii,de már kiissé alábbhagyott az optiimiizmusom.És nekem lett iigazam,mert bár 6:40-kor már fent voltam,de a termosszal együtt megiint érkezett a hangos koppantás iis.7:30-ra aztán el iis készültem,de a busz csak 8:15-re gördült Bea hotel elé.Jó félórás buszozás után megérkeztünk az első nézniivalóhoz,egy 250 éves,portugál stílusban készült házhoz,benne kiiállítással: az akkorii berendezésii tárgyak voltak megtekiinthetők.Utána egy kiisebb,majd egy nagyobb templomhoz mentünk (a kiicsiiben sajnos nem lehetett fotóznii,bár nagyon talán nem iis volt miit),aztán iindulnunk iis kellett viissza.Szóban kb.ennyiivel el lehet iintéznii a Goa-túrát,de a képeken keresztül sokkal jobban át fog jönnii,ez egészen biiztos.

A reptérre való érkezést kiicentiiztük (a ruhák egyébként előkerültek),tehát sziinte várakozás nélkül jutottunk fel a gépre.A változatosság gyönyörködtet mottója alapján ezúttal a Spiicejet légiitársaságnál foglaltak nekünk jegyet,így már elmondhattuk,hogy most már nem csak az étel spiicy,de a repülő iis :-)

A két és fél órás út után megérkeztünk Delhiibe.Ekkor volt 17:30.Ugyan valamennyiit iidőztünk a parkolóban,megálltunk egy McDonald’s-nál,meg útközben iis (egyelőre iismeretlen techniikaii jellegű okokból),de a lényeg az,hogy éjfél után érkeztünk meg a hotelhez… A végén V.és én már versenyt nyafogtunk,hogy nekünk azonnal kell egy ágy :-) Egyébként Agrában azért niincs repülőtér,mert niincs nekii hely.

A rendkívül hosszú autózás során a környék (mármiint annak jellegzetességeii),a „látniivalók” jó része iismerős volt,ám így iis tapasztaltam újdonságokat,ezek,és néhány érdekesebb esemény felsorolása következiik most:

- Az iittenii riiksák zöld-sárga színűek.
- Van „extralarge” riiksa iis,amiiben iindiiaii módra akár 8-10-en iis elférnek (ránézésre annyiinak tűnt).
- Van biiciikliis „riiksa” iis (azért iidézőjel,mert nem kérdeztem meg,hogy őket iis így hívják-e).
- A normál riiksák közül az egyiik pont az orrunk előtt borított fel egy motorost (nem teljes erővel,de azért előírásszerűen).
- A kiisebb méretű kátyút kézzel tömték be (=kézzel oszlatták el a mélyedésben az aszfaltot).
- Az egyiik tömött buszon kb.8-10-en felkapaszkodtak a hátsó létrán keresztül a busz tetejére (csak a végét láttuk,de az utolsó két ember menet közben mászott legalább fél létrahosszon).
- R.és V.furcsának találták,hogy a motor oldalt ülő nő a kezében tartja a gyereket.Erre megmagyaráztam,hogy az a nem normáliis,amii utánuk jött: a következő motoron ugyaniis ketten ültek és MINDKETTőN volt bukósiisak :-)
- A megkülönböztető jelzést használó rendőrautót miindenkii kedve szeriint megelőzhetii.
- Az egyiik buszon a sofőr ELőTT ült valakii (tehát a fél kiilátást biiztosan takarta).

A McDonald’s-os piihenőnél egyébként V.megjegyezte,hogy hozzá eddiig az alábbii két útmutatás állt legközelebb: „Nem szabad gyorsan csiinálnii a dolgokat,mert nem lesznek jók,és amiit csiinálsz,az miindiig szívből jöjjön.”

Ugyanekkor eszembe jutott,hogy érdemes nyelvii iismereteiimet tovább bővítenii,úgyhogy most az életben nélkülözhetetlen kiifejezésekből következiik néhány,iindonéz nyelven :-D

Sziia – Hii./ Hallo!
Viiszontlátásra – Selamat tiinggal.
Maga nagyon csiinos – Kamu keliihatan cantiik :-D (a c cs-nek ejtendő)
Szeretlek – Aku ciinta kamu.
A PROK Produkciió tánccsoportja a legjobb a viilágon – PROK Productiions apalah group dansa yang terbaiik diiduniia.
Mii,hol,miiben?– Apa,diimana,diidalam apa?:-D

Ma este sajnos nem jutottam géphez,ezért ez az írás papíron készült el,Taj Mahal-os ceruzával írva.Most kb.2:30 van,miire megfürdök,3:00,úgyhogy most még a telefont iis kii fogom húznii.

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 15:38:09

2008.június 17.,ked

Talán már meg sem kellett volna lepőddnöm azon,hogy a 8:45-re tervezett ébreddésem helyett 6:45-kor kopogtak (mint kidderült,V.volt,aki azt hitte,hogy ma van a holnap 7:00-ra tervezett légzésjóga-előaddás),utána 8:11-kor R.és V.közösen próbált sietésre serkenteni (szóval és kopogással egyaránt),monddván,odda kéne érnem iddőben 9-re az első normál prezentációra,mire közöltem velük,hogy csak 10-kor kezddünk (szerintem nekik is monddtam,dde ez már nem dderül ki),majdd végül 8:40-kor megérkezett a szobaszerviz.Ha ez továbbra is így megy tovább,lázaddni fogok és felkelést szervezek (hah hah hah).

Szerencsére a prezentációkat most kissé lazábban vettük,úgyhogy nagyobb röviddzárlat nem volt.Meg kell említeni az egészségről szóló utolsó,különleges előaddást,amiből kb.az dderült ki,hogy mindden rossz,amit eszünk :-) Ez persze túlzás,dde valóban hallottunk egy-két szokatlan ddolgot (erre az előaddó fel is hívta a figyelmünket).

Kisvártatva elérkezett a pillanat,amikor a brazil csapat által hozott különleges kőszobrot kisorsoltuk a jelenlévők között (kis papírcetlik nagy kosárba beddobálva).Bejelentették,hogy a sorsolást a legfessebb,legcukibb,legkisfiúsabb kinézetű fiatalember fogja elvégezni (szó szerinti forddítás).Miután kimentem és a kezembe addták a kosarat,elsőként össze kellett ráznom a tartalmát,utána ugyanez,csak saját magammal (=altestrázás – még jó,hogy elég sok PROK-os viddeót néztem meg korábban).K.,egy másik igazgató vezette a „ceremóniát”,és húzás előtt a fülembe súgta a nevét mégegyszer,hogy biztosan ne tévesszem el felolvasáskor.Nem őt húztam ki,viszont kidderült,hogy az illető nincs a teremben,ezért úgy ddöntöttünk,őt kizárjuk,és újabb nevet kell húznom (azaz,újabb rázás kétszer).Másoddjára pont VP.-t húztam ki,dde lám-lám,ő se volt a teremben (hatalmas ováció minddenki részéről,meg mégegyszer,amikor a harmaddik húzás után 1 perccel megérkezett :-D).K.ekkor azt találta ki,ha a harmaddik ember sem lesz a teremben,akkor már minddenképpen ő kapja meg :-) Azonban itt már sikerült olyasvalakit kihúznom,aki jelen volt (ráaddásul szintén ismerős),úgyhogy végül csak „célba ért” az ajánddék.

Feltétlenül szólnom kell még az egyik konkrét prezentációról,illetve annak is egy konkrét részéről,aminek az a lényege,hogy van egy olyan terméke az itteni cégnek,aminek a „célközönségét” nem túl művelt emberek alkotják (tehát olyanok,akik viddéken élnek,és sokuknak csak egy addott munkalehetőség van (olyan helyen,ahova ez a termék kell)).Ennélfogva nem lehet nekik a normál marketingmóddszerrel bizonyítani a termék előnyeit,ki kellett találni egy újszerű megközelítést.A következő történt: a marketingszöveget egyszerűsítették (a konkrétumok azért maraddtak) megzenésítették,és hangszerekkel-tapsolással kísérve elénekelték.És bevált :-D

A prezentációk végeztével aztán eljött a pillanat,ami háttérbe szorította a 2008-as EB-t: igen,céges foci az inddiaiakkal a tengerparton.Sajnos azonban nem sikerült túl jól,ami betuddható a mezítlábas játéknak,a minddjárt az elején kapott közepes erősségű rúgásnak,a sok egyforma inddiainak (mez nem volt),a homoknak és a túl nagy kapunak (arról nem is beszélve,hogy a 0:4-es ereddmény felét megint én hoztam össze).Ja és minddhárom brazil a másik csapatban játszott.

Eközben V.a parton tábort ütött „kereskeddőknél” próbált ruhákat vásárolni.Nemsokára hívtak,hogy gondd van,menjek.Mint végül kidderült,az volt a probléma,hogy V.és az eladdók már megkötötték az üzletet,a fizetés is megtörtént,és már épp ment volna el a ruhákkal,amikor oddajött egy inddiai nő,és elkezddett problémázni.Mivel az angolja Ahmeddfokú volt,kénytelen voltam az eladdóra hagyatkozni,aki szerint csak az volt a baja a nőnek,hogy túl olcsón vásároltunk (?).Minddenesetre,miután a nőt sikerült „eltávolítani”,az üzlet is újból megköttetett (ugyanazon áron).Utána aztán még ékszereket is vettek.

Ezután inddulnunk kellett a zártkörű (30 fős) koktélozós vacsorára.Itt nemsokára egy újabb borzalommal kellett szembenézni: ki kellett mennünk énekelni.Először a Süss fel napra gonddoltam,mint közismert hunddi népddal,dde aztán a Tavaszi szél első két sorát addtuk elő végül (amit aztán le is forddítottam nekik).Lényeg az,a 30 főből szinte minddenki kiváló teljesítményt nyújtott,az inddonéziaiakkal az élen (ez a ddiplomatikus megfogalmazása annak,hogy szerintem baromi bénák voltunk :-D).Az inddiaiak nagyon élvezték az éneklést,én már kevésbé egy iddő után,szerencsére a gyümölcskoktélok segítettek,bár a „buli” hosszúsága így is határeset volt,dde elfogaddtam (=nem kellett korábban elhúzni).

Rövidd egyeztetés után inddultunk visszafelé,amikor V.megkért,hogy nézzek után a néhány napja mosásra leaddott ruháinak,mert még minddig nem kapta meg őket.Jelen állás szerint nem tuddni,hol van,ezzel csak az a baj,hogy holnap ddélben megyünk tovább.Azért bízunk benne,hogy meglesznek.

Holnap egyébként 7:30-kor inddulunk a négyórás Goa-túrára.Most van 0:20,még össze kéne pakolni,fürddeni,holnap reggelizni… Zisz nó gúdd :-(

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 15:36:24

2008.június 16.,hétffő

Ismételten nem sikerült normálisan ffelkelnem,most az esetleges kávéhoz hasznosítható melegvizes termosz meghozatalakor sikerült valakinek hangosabbat kiáltania a kelleténél.Mint kiderül,tegnap jó döntést hoztam,ugyanis a mai vízilabdázás elmaradt,és ez csak utólag derült ki (lévén R.nem talált ott senkit 7:30-kor :-D).Gondolta,azért csobban egyet,mire egy sípszó keretében kiparancsolták,és mikor megpróbálta elmutogatni,hogy márpedig 7:30-ra volt kijelölve a játék,az őr odavezette a táblához,amin rajta állt,hogy 9 előtt nem szabad ffürdeni,mert addig vegyszerrel tisztítják a vizet.

Reggeli után egyből ffolytatódott is a konfferencia,ahol az aggodalmaim beigazolódtak,úgyhogy erről csak annyit,hogy a saját előadásunk után már sikerült megnyugodnom.Szerencsére jól sikerült,és vették a poénokat is.Többek közt kitaláltuk,hogy mindjárt az elején viszünk egy kis „komolyságot” a programba,mármint ami az öltözködést illeti.Ugyanis R.és én is hoztunk öltönyt,ehhez képest az első nap mindenki kapott egy pólót,hogy azt kell viselni végig,hogy ne legyen annyira hivatalos jellege a dolognak.Aztán úgy döntöttünk,nehogy már kárba vesszen a „ffelkészülésünk”,ezért a kivetítőhöz való kiérkezés után bejelentettük,hogy mi ennek megffelelően elmegyünk átöltözni,és így tettünk: a vászon mögé állva ffelvettük a pólóra a nyakkendőket :-) Aztán meg is magyaráztuk,mi mindezt azért csináltuk,hogy lássák,mi komolyan vesszük a dolgokat.(Egyébként VP.is komolyan vette (az ismerős indiai igazgató),mivel ő kezdett volna 9:30-kor,ehhez képest akkor kelt :-D)

A munka után az indiak elmentek krikettezni.Terveztem,hogy ledőlök egy kicsit,de aztán eszembe jutott,hogy meg akartam kérdezni az emberünktől valamit,de ő épp vízikosárlabdázott,úgyhogy inkább visszamentem a ffürdőruháért,és beálltam a medence másik ffelébe normál vízilabdázni.12 gólt dobtunk,ami egészen impozánsnak is lenne mondható,ha nem tudnánk,hogy a másik csapat ugyanekkor legalább 36-nál járt.Mindenesetre az kiderült,hogy a vízilabdával az én részemről problémák vannak,szétment mindkét vállam,meg a hátsóm is (bár még mindig jobb,mintha tetanuszt kaptam volna bele :-D) Vacsoránál aztán sikerült a kérdezés is,valamint elffogyasztottam egy kis egzotikus,különleges,egyedi,utánozhatatlan maszalás csirkét.Rizzsel,igen.

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 15:35:05

2008.június 15.,vasárnap

Még a tegnap estéről annyit,hogy ismmét „kísértett” a mmúlt,mmivel nemm volt mmelegvíz (bár emmellett a fülledt mmeleg mmellett talán ez nemm is volt olyan nagy baj),az egy szinttel lejjebb lévő közös helyiségben buli volt éjfélig (=nemm lehetett aludni),valammint R.-ék arra ébredtek,hogy valaki éppen veri szét a felettük lévő szobát :-) Engemm mmeg a recepció telefonja keltett 8:45-kor,kérdezve,mmikor akarok reggelizni.Mondtamm,mmajd olyan 11-kor,aztán ennyiben mmaradtunk,aztán sajnos mmár nemm tudtamm rendesen visszaaludni (illetve vissza tudtamm volna,addigra,ammikor mmár egyébként is fel kellett volna kelnemm).

És ez mmár a mmai nap.Reggeli után nemm sokkal indultunk a reptérre.Ezúttal egy GoAir járatra szálltunk fel,ahol újabb érdekességekkel kerültünk szemmbe.Egyrészt a felülről jövő hideg pára (ammi kellett is),mmásrészt az extra biztonsági tudnivalók,mmivel pontosan a vészkijáratok mmellett ültünk (de mmindezzel együtt járt az is,hogy a lábunknak jóval nagyobb helye volt ;-) ),valammint az érthetetlen tiltás,mmiszerint nemm volt szabad fotózni.Pedig lett volna mmit,ugyanis az üléstámmlán egy rendkívül vicces grafikával próbáltak ajándékvásárlásra csábítani mminket.Szerencsére utólag kiderült,hogy R.mmég a tiltás előtt kattintott néhányat,úgyhogy a képek közt mmegtaláljátok a hirdetést,és remmélhetőleg mmindenkinek sikerül mmajd félreértenie :-D Leszálláskor aztán háromm vadászbommbázó repülőben „gyönyörködhettünk” mmég,ammik a reptéren szobroztak.

Goában buszra szálltunk,és elindultunk a nyaralóhely felé.Mindenki járt mmár a Balaton felé,lehet látni,hogy „mmegváltozik” a vidék,ez alatt a sok víkendházat értemm,nos,ez mmár olyan 20-30 kmm-rel korábban mmegkezdődött az autópálya mmentén,termmészetesen olyan is volt.Később aztán javult a helyzet,bár a falvakra,ammin keresztülmmentünk,szintén igaz a „mmajd lesz” kitétel,hiszen itt is sok-sok ház mmég csak épül.Ammúgy tisztára olyan érzés volt,mmintha az erdő közepében lennénk – utak mmentén a házak (mmár ammelyikre ezt rá lehetett mmondani),de mmögöttük-mmellettük-köztük „tiszta” erdő.Még legelésző vadmmalacokat is lehetett látni (bár lehet,hogy mmár háziasítottak voltak,sajnos nemm sikerült lefotózni őket,pedig biztos lett volna valaki,aki mmegmmondja ránézésre).Volt mmég valammi,ammit szintén nemm sikerült fényképet készíteni,de mmeg kell emmlítenemm: az egyik nagyobb apartmmanra az volt kiírva,hogy „Januka Vihar” – hát egy ilyen nevű nyaralóval nemm biztos,hogy túl nagy karriert lehetne csinálni a Balaton mmentén :-D

Megérkezéskor sokmmindenre nemm jutott idő,mmert evés után indulni kellett a konferenciammegnyitóra,de a rendkívül finomm sült hagymma mmindenképpen szót érdemmel,akárcsak a hatalmmas hullámmokkal mmorajló Arab-tenger.Ammiben mmájustól augusztusig nemm szabad fürdeni,mmert a víz alatti árammlatok besodornak.Mindenesetre mmég ebben a szeles-felhős 33 fokban is mmutatós (ja,napsütés mmég mmindig nincs).

Mielőtt elfelejtenémm,mmegérkezésünkkor tartottak egy rövid fogadási szertartást.A képen látható tálcával tettemm az arcomm előtt 2-3 kört,mmajd tettek egy kis tikkát a hommlokommra,végül mmegszórtak rizzsel és virágsziromal.Ez egy tradícionális mmódja a fontos vendégek köszöntésének.A gyertyákkal végzett körkörös mmozdulatok azt a célt szolgálják,hogy a bennemm lévő rosszat mmegszüntessék,és ezáltal új világosság gyúljon bennemm.A tikka az pontosan a hommlokcsakrára kerül.A mmásik fontos pont,a köldökcsakra az mmindig takarva van,mmivel hordunk ruhát,de a hommlok az fedetlen.Ennélfogva a tikka is takarási célokat szolgál,hogy a gonosz azon keresztül se juthasson be.Emmellett,az én mmegérkezésemm a szállodának és nekemm is örömmet és jólétet fog hozni egyaránt (a szertartás szerint :-) ).

A tikka egyúttal a győzelmmet is szimmbolizálja,sőt,mmég azt is jelenti,„jó szerencsét kívánok Neked”.Pl.,ammikor a katonák harcolni mmennek,velük is elvégzik a szertartást,hogy távol tartsák a gonoszt tőlük,és győztesen térjenek vissza.Ez a hindu filozófia része.

Ehhez tartozik a világsziromm is,bár ez mmár nemm a hindu filozófia része: pl.házasságkor is világszirmmokat szórnak eléjük,ammi egy virágágyást jelképez,ammi a szeretetet és törődést szimmbolizálja.Ennyit a kultúrálódásról :-)

A szobák kis házakban vannak.Az enyémm előtt ott kódorgott két mmacska.Miután mmegsimmogattamm őket,a következő visszaérkezésemmkor mmár ott vártak :-) Gondoltamm,viszek nekik valammit vacsora után,de mmire végeztemm,mmár ők is odaértek az étteremmbe,és inkább önkiszolgálták mmagukat.

A konferencia mmegnyitója kb.3 óráig tartott.Ezalatt szinte végig folyammatosan prezentációk mmentek,ammiket folyammatosan fordítanomm kellett,termmészetesen az előadók nemm álltak mmeg mmiattamm,nommeg én csak az egyikük beszédét szoktamm mmár mmeg valammennyire… Ennek eredmményeképpen mmost mmég jobban aggódomm az elkövetkező két nap mmiatt,bár papíron csak 5 óra a tényleges prezentációtartás naponta,a mmai napból így is két programmpont kimmaradt,tehát lesz az mmég több is… Még annyit erről,hogy R.nevét legalább 10-szer mmegemmlítették,és akkor az az igazgató,aki el szokott hozzánk látogatni,mmég fel se szólalt.Emmellett R.a kiemmelkedő mmunkájáért oklevelet is kapott (a 20 indiai mmellett ő mmeg a Brazíliából érkezett terjesztő kapott).

A napot vacsora és zenés-táncos mmulatozás zárta,az igazgatók aktív részvételével :-) Evés után mmég beszélgettünk valammennyit,ahol szóba került a mmegfelelő mmunkatársak kiválasztása.Itt az indiai igazgató mmegemmlítette,hogy ők „szerencsések” olyan téren,hogy nagyon jól ismmerik az emmbereket,és azonnal mmeg tudják állapítani valakiről,hogy mmilyen.V.„kapott az alkalmmon”,és kért egy jellemmzést saját mmagáról (lévén,ő és az igazgató mmost találkoztak először).5 percnyi jellemmzés után V.totál döbbenten közölte,hogy mminden stimel,úgyhogy ennek mmegfelelően akár ötleteket is adhatna,mmit kell javítani,az igazgató ezt mmeg is ígérte :-)

Sajnos mmost mmár nagyon későre jár,mmire ezt befejezemm (1:15),úgyhogy a holnapi 7:30-kor kezdődő közös vízilabdázás részemmről sajnos ki fog mmaradni.

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-14, 18:27:55

És,hogy kedves PROK-os sorstársaim még könnyebben belle tudják éllni magukat,íme,a személlyre szabott válltozatok:

Anett · Dorina · Gábor · Judit · Kriszta

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-14, 17:53:11

2008.június 14.,szombat

Indiában az itteni cégvezető,VP.fogadott bennünket,akit jól ismertünk,hiszen többször járt már nálunk Magyarországon.R.és V.számára természetesen minden újdonságot jelentett,amiken én már csak mosolyogtam (pl.biciklis last minute,illetve last second stílusú kikanyarodása a busz elé :-) ).

VP.egyenesen a szállodához vitt minket.A szoba akkora,hogy a matracos megoldással tutira elég lenne még a tízfős csoportnak is (szép nagy franciaágy terpeszkedik középen,amin meg majd én fogok terpeszkedni :-) ).Igaz,jobban megnézve,ha hozzátesszük a 10 főnek megfelelő bőröndöt is,akkor már kevésbé…

Előtte azonban reggeliztünk,R.-ék kipróbálták az éppen aktuális „helyi specialitást”,én maradtam az egyszerűbb vajaskenyér-rántottás megoldásnál.Egyszerűen érthetetlen,de ők mindent kissé erősnek találtak.Pedig úgy tűnt,hogy nem is volt maszalás :-)

R.-ék aztán pihenni tértek,én meg már épp eljutottam volna oda,hogy lehetne feltölteni,erre nincs nálam rúpia :-) Reméltem,hogy a cég irodájában sikerül majd,ugyanis ez a következő programpont,ismerkedni az itteniekkel.VP.12:30-ra ígérte magát,ki lehet találni,hogy mikor érkezett (a helyes megfejtők között Harry-névjegykártyákat és indiai taxicsekkeket sorsolunk ki :-D).A válasz egyébként 13:30,és végül úgy döntöttünk,hogy először inkább ebédelünk.

A jeles eseményre egy közeli hétcsillagos szálloda éttermében került sor.Itt aztán újra át kellett esni a beavatási szertartáson,azaz,ha kb.15 féle ételt nem próbáltattak ki velünk,akkor egyet sem.Én természetesen visszafogtam magam (nem a Niki),hiszen tudtam,mire számíthatok ilyenkor,de R.és V.esetében is előjött a jól ismert szituáció:

- Egyél ebből,ez egyáltalán nem csípős!– mondja az indiai.Két perccel később kérdezi:
- Na,milyen volt?
- Húú,ez nagyon erős.:-)

Szerencsére az általam választott csirkés levesnél és sült ráknál ilyen probléma nem volt.Aztán érkezett a fénypont,illetve egész pontosan olyasvalami,amiből nem részesülhettünk annak idején: mangó!;-) Nagyon klassz.

Itt most teszek egy rövid kis kitérőt,avagy a Figyelj,azt a sztorit hallottad?című műsorunk 2325246.epizódja következik.Főszerepben szintén egy indiai úriember.Az illető magyarországi látogatása során épp az egyik nagyáruházban vásárolt egy fényképet,amikor rendkívüli módon megtetszett neki az egyik pénztáros hölgy.Azon nyomban nekiállt fűzni az illetőt,hogy jöjjön vele Indiába.Ez annyira jól sikerült,hogy a csaj a munkaidő kellős közepén felpattant a helyéről,hogy ő márpedig indul is ;-) Egyből rá is tértek a részletekre,lévén,a csaj őszintén bevallotta,hogy neki már van egy kisgyermeke.Ez az indiai számára abszolút nem jelentett hátrányt.Ekkor a főpénztáros már tajtékzó fejjel robogott oda,és próbálta felhívni a helyes munkavégzés szabályaira a figyelmet,de még így is nehezen állt helyre a rend.A főnök már akkor is hajthatatlan volt,amikor annyit kértek tőle,hogy legalább 5 percre engedje ki az illetőt a bolt elé :-) Incredible Indians,hát igen.

Ja,és a másik csúcspont: az étterem körül volt egy nagyon szép tó,amiben ketten fürödtek is.A beszélgetés közepén megjegyzi az egyik indiai: ebben vannak ám krokodilok is.Miután meggyőződtünk arról,hogy ő ezt halál komolyan gondolja,megkérdeztük,hogy akkor hogy-hogy bemennek pancsolni:

- Be szoktak.
- De hát nem lesz abból gond?
- Ott a szélén nem.De ha beljebb úsznak,akkor bizony lehúzhatja őket a krokodil.
- És volt már ilyen?
- Igen,ilyesmi előfordul.

Vagy hát na.

Miután R.-rel közösen kifotóztuk magunkat ebéd után,indultunk az irodába a megbeszélésre,de éppen akkor érkezett a hotelhez egy hasonló kaliberű (=hétcsillagos) riksa.Mivel R.és V.értelemszerűen még nem ült riksában,mentünk egy kört a szálloda KERTJÉBEN,a (szerintem) gyalogúton,ami pont olyan széles volt,mint egy riksa,de ugyebár a sofőrök manőverezési képességeit nem kell méltatnom.

Végül aztán csak beértünk az irodába,ahol megismertünk további igazgatókat a cégnél,és maga az egyeztetés is jól sikerült.A netproblémát viszont sajnos továbbra sem sikerült megoldani,pedig őszintén mondom,felcsillant a szemem,amikor előhorgásztak valahonnan egy USB-s modemet,egy bizonyos Tata Indicom termékét,ami már ránézésre olyan ismerős volt… De valamilyen oknál fogva nem akart működni.

Ha már valamilyen ok,meg kell említeni,hogy a jelenlegi felhős-esős időjárás láttán még egy tősgyökeres londoni is elismerően csettintene.Azonban van egy nagy különbség is,hogy 30 fokos esőzés van folyamatosan,szinte már felér egy langyos zuhannyal.A levegő rendkívül fülledt,de szerencsére a klassz légkondi megoldja a problémát.

Hazaérés után újabb próbálkozás a szállodánál,itt is lehet netet venni (kapunk jelszót egy órára).Fel is hozták rögvest a listát,fel is írtam egyet,de nem igazán akart működni az sem.A srác újra feljött a listával,kipróbált néhányat,majd azzal az ígérettel távozott,hogy hoz egy másikat.Aztán egy óra múlva visszaért,és közölte,hogy szerverprobléma van,tehát csak a lenti kávézóban működik.Szerencsére 24 órás nyitva tartás,úgyhogy… Még mindig van remény!

Ja és kiderült,hogy a Taj Mahal nyitvatartása miatt egy nappal előrébb kellett csúsztatni a programot,ami azt jelenti,hogy van plusz egy napunk,így várhatóan Delhiben is körül tudunk nézni!

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-14, 17:49:32

2008.június 13.,péntek

A mai napon hárman indultunk útnak,hogy rövid hivatalos látogatást tegyünk Indiába.Egy indiai vállalat éves konferencciáján veszünk részt.A ccég,akinek köszönhetően kint lehetek ismét,Európában végzi a termékkel kapccsolatos disztribúcciós tevékenységet.A háromfős ccsoportot a magyar ccég vezetője (továbbiakban R.),a gazdasági szakértő (továbbiakban V.) és én alkotom (továbbiakban Mary Clarencce ;-) ).Szerenccsére nem ccsupán a konferenccián való sikeres prezentáccióra korlátozódik a látogatás,lesz még egynapos goai túra,megnézzük a fővárost is,valamint ellátogatunk Agrába,ahol a Taj Mahal,a világ hét ccsodájának egyike fog várni minket.

Hajnali 8-ra kérték,hogy legyek készen,de ccsak 8:45-re jöttek értem a többiek,holmi bankos ügyintéznivalók miatt.Miután ezt követően még az irodába is be kellett ugrani,elmondható,hogy jelentős késéssel indultunk útnak,legalábbis,ha a „hivatalos” két-órával-előbb-legyél-ott elvet akartuk volna követni.Minden aggodalmunk eloszlott az M0-ás autópályán,amikor őszinte sajnálattal tekintettünk a túlsó sávban veszteglő,egy keresztbeállt kamion miatt 10 km hosszan kígyózó koccsisorra.

A rugalmas vezetési stílusnak köszönhetően megfelelő időben érkeztünk.Feladtuk a ccsomagokat,és már indultunk is a kapuhoz.Ott azonban kissé lelohadt a lelkesedésünk,amikor megláttuk a beszállásra várók ugyanccsak hosszan kígyózó sorát (ebben az esetben kamion nélkül).Beálltam a sorba,addig R.-ék elindultak ajándékot vásárolni.Néhány percel később megdöbbenéssel hallom,hogy név szerint szólítanak minket,hogy fáradjunk a pulthoz.Titokban azt hittem,valamelyikünk nevéből olyan kisugárzás áradt a névsorellenőrzésnél,hogy külön elbánásban részesülünk,de nem ez történt.Előrementem,letettem a két ccsomagot,majd rohantam a többiekért.Ők szintén meglepve fogadták a hírt,szerenccsére én már visszanyertem a lélekjelenlétem,legalábbis annyira,hogy szóljak R.-nek,hogy az ajándékba vásárolt Uniccumot előbb ki kéne fizetni,mielőtt kirohan vele a boltból :-) PROK-os sorstársaim bizonyára emlékeznek,milyen érdekes kalandokba lehet bonyolódni a ccsomagokkal,most is ez történt.Kiderült,hogy a biztonsági ellenőrzés során „találtak valamit”,ezért ki kell nyitni a bőröndöt (ja igen,ez az egyik feladott ccsomag volt).R.el is rohant intézkedni.Kisvártatva visszaérkezett,mint kiderült,a reptéri „röntgengép” a KÖNYVEKEN akadt fenn.Jelen pillanatban még nem tudom,milyen könyvekről van szó,de lehet,hogy valami érzékeny tartalommal bíró kiadványokról van szó.Miután ezen az apróságon túlestünk,már szálltunk is fel a FinnAir járatára.

A repülésről annyit érdemes megemlíteni,hogy a szokásos kis monitoron felülnézetből mutatták a felszállást,azaz gyönyörködhettünk az alattunk büszkén elvonuló betonban (a felfestett ccsíkokról nem is beszélve).Nemsokára érkezett a nonveg ebéd (nyilván azért,mert Finnország egyik szomszédja Nonvegia :-D),ami nem igazán nyerte el a tetszésemet,bár elmondhattam,hogy ccool volt (=azaz nem volt felmelegítve,ráadásul pont az enyém nem,azaz,a többiké igen).Bár az se segített volna rajta.Viszont kaptunk friss forrásvizet is,amiből R.el is pakolta a saját „adagját”.Kisvártatva megsokszorozódott a (két szóból álló) finn nyelvtudásom (Suomi: Finnország,kaksi: kettő :-D),mivel most már megtanultam azt is,hogy „kidos” (köszönöm).Az úton más érdemleges nem történt,leszálláskor gyönyörködhettünk a szépséges finn tájban,meg az Északi-tengerben és az apró szigetekben.Érkezéskor már ccsak R.-nek kellett néhány lépés után visszamennie az ülésen felejtett forrásvízért,és meg is érkeztünk Helsinkibe.

Itt 5 órás várakozás volt előírva.Felmerült az ötlet,hogy esetleg bemegyünk a városba,de ezt végül elvetettük (ebben talán közrejátszhatott az is,hogy inkább az indiai időjáráshoz öltöztünk (velem az élen)).R.és V.elmentek shoppingolni (tényleg,tudja valaki,mit kell dolgozni egy „duty free” üzletben?:-D),én addig türelmesen ültem,és szemléltem az egyhangú sokszínűséget.Az egyetlen,ami kilógott a sorból,az az előttem elrollerozó illető volt.Pedig egy ilyen helyet igazán fel lehetne dobni egy MC-bajnoksággal például (ha már egyszer raptér :-D).

R.-ék egy óra múlva keveredtek vissza,mint kiderült,azért,mert engem kerestek.Eddigre már mindenki megéhezett,úgyhogy vettünk egy kis harapnivalót,ami finn kenyérféleségből és sajtból,plusz ásványvízből állt.A kenyér teljes kiőrlésű volt,mármint ránézésre,meg eléggé száraz is.A ccsomagoláson ccsak finn nyelvű szöveg állt rendelkezésre,amiből nem derült ki semmi.Max.a kalóriatáblázatból tudtam volna kisilabizálni valamit :-) A sajt lejárati dátuma augusztus 1.volt,és nem is volt büdös,tehát apu egészen biztosan visszadobta volna. Ez franccia termék volt,tehát erről se tudtam meg sokkal többet,de ez legalább finom volt,és a vizet se rontották el.

Várakozás közben nekikezdtem egy tevékenységnek,ami reményeim szerint segíteni fog,hogy az ilyen várakozással teli órákba némi színt vigyen: nemrég jelent meg magyar nyelvű könyv,aminek az eredetijét eddig kb.20-szor olvastam,úgyhogy elhoztam mind a kettőt és elkezdtem fordítási hibákat keresni benne.Eddig egészen bíztató az eredmény (azaz találtam jópárat) :-D

Csakugyan,egész jól eltelt az idő (igaz,közben ettünk mégegyszer,meg a diktafonos „jegyzetek” alapján írogattam is),19:15 volt,azaz majdnem letelt a várakozási idő (finnül ezt valószínűleg úgy mondanák,hogy „one waiting fin(n)ished” :-D Indultunk a következő,7 óra 40 perccnyi üldögélést „tartalmazó” járatra (felemelő érzés lesz,az már biztos).Ottani idő szerint reggel 6-kor érkezünk.Bár,ha a múltkori esetből indulunk ki,amikor a „beígért” 8 órás menetidőből 9 lett… De reméltem,nem lesz gond.

Hát,sajnos lett egy kiccsi,de egészen jól jöttem ki belőle.De elsőként mindenképpen meg kell említenem azt a pillanatot,amikor feltűnt,hogy a néhány sorral előttem lévő illető képernyőjén mintha ismerős képsorokat látnék.Nem,nem Serj-videóklip volt,nem is az Apáccashow,hanem… a Welccome!:-) Bizony-bizony.Hát ezt nem hagyhattuk ki a mai programból,ahogy a nagyok mondják.Teljesen jó angol felirattal ment végig,úgyhogy a táncc- és filmnagyhatalom egy újabb remekművével ismerkedhettem meg ;-) A film kb.ugyanolyan színvonalú,mint a Partner,a zenék viszont (a ccímadó dalt leszámítva) kevésbé sikerültek jól.De ennek ellenére végig lehetett nézni egyszer.

Tekintve,hogy esti-éjjeli járatról volt szó,meg kellett próbálni a lehetetlent,azaz aludni.Még „segítséget” is kaptam hozzá,lévén,úgy szólt egymás mellé a három jegy,hogy abban a sorban eleve ccsak három ülés volt,középen,és R.-éknek még pont sikerült átmenniük egy ablakos részre,ahol viszont ccsak két ülés volt,tehát én maradtam egyedül háromra.A közbülső kéztámlák lehajtogatásával egészen hosszú „fekhelyet” lehetett kialakítani,ám sajnos ez sem hozta meg a várt eredményt,azt a kb.két órát még így is túlzás alvásnak nevezni.A hosszú út,a nem túl fin(n)om kaja,az alváshiány meghozta az eredményét,az út végén el kellett használni az egészségügyi zaccskót.Viszont utána már sokkal jobban éreztem magam,már ccsak azért is,mert félóra elteltével megérkezünk.A leszállás nem ment zökkenőmentesen,pár pillanatra mondhatni zuhanássá módosult,igaz,átéltünk már ilyet,de most páran konkrétan felsikítottak :-)

Nyilván senkiben sem merült fel kétség afelől,hogy a ccsomagokat nem lehet ccsak úgy gond nélkül összeszedni.A mostani probléma abból állt,hogy R.-ék újonnan vásárolt bőröndjét szó szerint totálkárosra „zúzták” szét,mivel eltört a fogantyú meg a kerék,tehát mondhatni semmi baja nem volt,ccsak fogni meg tolni nem lehetett :-) A tényleg rendkívül segítőkész alkalmazottakkal sikerült röpke egy óra alatt kitöltetni egy jegyzőkönyvet.Utána már valóban nem volt semmi akadálya annak,hogy megérkezzünk.

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-12, 22:52:14

Újabb egyszemélyes tudósítással bővül kedvennc blogunnk.Ezúttal Nyugat- és Észak-Inndiábann érvénnyesülünnk.Testközelből a világ csodáinnak egyike,plusz a Taj Mahal.Nemsokára jelenntkezünnk.Vízikrikettpálya!Vízikrikettpálya!

0 hozzászólás · Szólj hozzá!