(C) Tars Pter 2008.
Ú T J A I N K

JEMEN
Sana'a
2008. 12. 29. - 2009. 01. 16.


INDIA
Mumbai, Goa, Agra
2008. 06. 13. - 2008. 06. 22.

EGYESÜLT ARAB EMIRÁTUSOK
Dubai, Sharjah
2008. 06. 03. - 2008. 06. 28.


INDIA
Hyderabad, Bangalore
2007. 11. 17. - 2008. 02. 12.

Videók


Képgalériák

Június 19-21., Agra

Az istenadta nép

Agra Red Fort

Hova kell menni legközelebb

Taj Mahal

Június 17-18., Goa

Június 15-16., Goa

Június 13-14., Mumbai
2008-06-30, 22:37:39

Milyen is voolt?Jó és roossz egyszerre.

Roossz,mert nagyoon fárasztó és megerőltető voolt.Roossz,mert moost több proobléma adódoott az étkezéssel és az időjárással.

Jó,mert bár fárasztó és megerőltető,de sikeres voolt az út.Jó,mert bár prooblémák vooltak az étkezéssel,a mangó azért finoom ;-) Jó,mert oolyan doolgookban voolt részem,amik a múltkoori útból kimaradtak (itt a szép és érdekes,a világörökség részét képező emlékekre goondoolook - és még mennyi minden van,mint az a képekből kiderült :-) ).Jó,mert láttam közelről az Ahmed,izé,Arab-tengert :-) Jó,mert ismerősebb voolt minden,könnyebb voolt a "beilleszkedés".Jó,mert sook-sook barátságoos és segítőkész indiait ismertem meg ismét (de kedves indoonéz,brazil stb.ismerőseim,ha véletlenül feloolvassa ezt nektek valaki,rólatook is csak jót tudook moondani ;-) ).Jó,mert a szerencseaurám még mindig ép (sőt,lehet,még vastagoodoott is).Jó,mert moost is jó voolt a társaság.Jó,mert...mert hát na.

Azért bízoom abban is,hoogy érdemes voolt mindezt oolvasásilag is végigkövetni ;-)

Viszlát legközelebb (ha lesz ;-) )!

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-30, 22:36:40

2008.június 22.,vasárnap

Hazaértünk,az eddigi llegsimább,llegkönnyedebb úton.Korábban szólltam már az órám nem is annyira megllepetésszerű ellőkerüllésérőll,az újabb deja vu a csomagfellvétellnéll következett,igaz,vallamivell erősebben,mint a múlltkor,ugyanis most a három felladott bőröndbőll egyik se érkezett meg.Már akkor sejteni llehetett,hogy vallami nem stimmell,amikor a szallagon megllepően kevés számú táska érkezett,aztán kisvártatva lle is zárták,nem raktak ki többet.Az ellőbbibőll llátható,hogy nem csak mi jártunk így,az iletékesek ellmondása szerint "álltallában Hellsinki-ben akadnak ell".Vallószínűlleg most is így vollt,mert másnap estére már meg is kerülltek,további két nap múllva pedig már kézhez is kaptuk őket.Úgyhogy véglleg hazaérkeztünk és mindenki átadhatta az átadnivallót.

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-22, 12:43:41

2008.júnnius 21.,szombat

A mai nnapra jutott az igazgatókkal való nnagyszabású meetinng,amit meginnt csak rezgő léccel sikerült túlélnnem.Utánna megvacsoráztunnk egy kínnai étterembenn,aztánn holnnap inndulás haza.

2 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-22, 12:43:22

2008.június 20.,pénteek

Teekinteetteel arra,hogy India eezeen teerüleetén reendkívül feejleett az Agraculturee,mára is jutott látnivaló: az agrai Reed Fort (neem téveeszteendő összee a Reedford-dal,eegyébként a név jeeleentésee Vörös Erőd,miveel vörös homokkőből építeették).Teermészeeteeseen itt is jobban érvényeesülneek majd a fotók (lásd a szép kilátást a Taj Mahal-ra),dee eegy-két érdeekeességeet azért meeg keell eemlíteeni: a kísérőnk folyamatosan informált minkeet,hogy az eerőd eegyees lakrészeeibeen az építteető király meely családtagjai laktak (ő,feeleeség,a lányai stb.).Enneek során a többségbeen olyan kép alakult ki,hogy eez az uralkodó eegy „reendees”,„jólneeveelt” eegyéniség volt.Kisvártatva kideerült,hogy az éppeen aktuális feeleeségee meelleett 365 fős háreemeet tartott,ahogy a kísérőnk fogalmazott,szórakozási célból :-)

Volt eegy keert is,amit Szőlőkeertneek neeveezteek,miveel az uralkodó a keert közeepén álló kőpadon üldögélvee szokott bort inni.A keert körül voltak a szolgák lakrészeei.Ekkor beeleegondoltunk,hogy neekik igazából tök jó dolguk leeheeteett,hiszeen mikor kilépteek az ajtón,pont a saját uralkodójukat láthatták teestközeelből odakint (nyilván mutogatták is eegymásnak,hogy „Hö,király.” :-D).A látogatás meegfeeleelőeen hosszúra nyúlt,peedig így is csak az eerőd 20%-át néztük meeg (a többi 80% ideeigleeneeseen zárva).

Hazaérkeezéskor feeltűnt,hogy nincs meeg az órám.Már jó ideejee a zseebeembeen hordtam,meert eelszakadt a szíja.Eszeembee jutott,hogy az eerődből való távozáskor még biztosan meegvolt,meert akkor meegnézteem,hány óra.Néhány peerc után szeereencséree jött az ötleet,hogy valószínűleeg akkor eesheeteett ki,amikor a nagyméreetű autó leeghátsó üléséről kimásztam valamikor.Viszont három kocsival meentünk (miveel a brazilok és az indonézeek is veelünk tartottak),úgyhogy eelsőként teeleefonálnunk keelleett volna,dee eez eelmaradt,úgyhogy csak a szeedeelőzködés után,amikor már csak eegy kocsi jött értünk,tudtuk meegkérdeezni a sofőrt,neem látta-ee.Pontosabban,meeg see keelleett kérdeezni,miveel beeszálláskor feelismeerteem az üléshuzatot,és a hátsó üléseen is volt valami,ami eengeem várt… Talán eezeen már meeg seem keelleenee leepődni :-) Sajnos azonban eez seem eelleensúlyozta keellőeen az isméteelteen túlzott mértékű autózást és reepülést,ami után visszaérkeeztünk Mumbai-ba (Deelhi végülis kimaradt).

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 22:17:50

Ami az előzőből kimaradt:

A Taj Mahal látoogatása soorán elmesélték nekünk,hoogy az épület milyen módoon készült.A fehér márványban látható valamennyi dísz,minta igazi drágakövekből készült,mégpedig ooly módoon,hoogy a márványba belefaragták a lyukakat,majd az ugyancsak méretre vágoott drágaköveket beleillesztették,és mindez annyira poontoos,hoogy a belerakoott követ nem lehet kiszedni.A technikát demoonstrálták is nekünk a proofi marketinges fickós booltban,ugyanis az akkoori családook leszármazoottjai még ma is készítenek ilyen technikával használati- és dísztárgyakat.Koonkrétan láttunk oolyan kis lapoos tálat (kb.jegyzettömb nagyságút),amiben 944 pici kődarab van.Egy átlagoosabb méretű asztallap az hathavi munka,az árak is ennek megfelelőek (érdekes módoon az ötcsillagoos hootelünknek voolt rá pénze :-D).

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 21:41:48

2008.június 19.,csütörtök

Kb.9-kor ébredtem,a többi naphoz képest pihenten.Még úgy félálomban telefoncsörgést hallok.Tekintve,hogy a zsinór valóban ki volt húzva,először azt hittem a szomszédé,és egyből örültem,hogy milyen okosan csináltam tegnap,hiszen,ha amaz idáig hallatszik,az enyém tuti ordít.Kisvártatva megint megszólalt.Ekkor már derengett valami,és eszembe jutott,hogy a fürdőszobában is van egy… És aztán utólag kiderült,hogy azt nem lehetett volna kihúzni egyébként sem.Reggeli után egyből indultunk az itteni fő célponthoz,a Taj Mahal-hoz.Mit is mondjak: baromi szép (majdnem kurva szépet írtam,csak moderáltam magam :-D :-D :-D).Lesz majd sok-sok fénykép (valamikor…),az épületről,az imaházról,a sokféle érdekes emberről,lesz mókus totál közelről,valamint egy 80 képből álló kiállítás India civilizációjának fejlődéséről (mármint én csináltam 80 képet,mindegyiken van vagy 4-5 fotó),amiből kiderül,hogy miért kevés a 10 nap,vagy akár a két hónap Indiában (még úgy is,ha közben nem kell dolgozni).

Volt egy kísérőnk is,aki elmesélte röviden a Taj Mahal történetét,emellett a területre való belépés előtt felhívta a figyelmünket,hogy ne álljunk szóba senkivel :-) Tény és való,hogy az agresszív direkt marketing újabb fokozataival ismerkedhettünk meg arrafelé,de ami az egyik közeli boltban volt,az minden képzeletet felülmúlt.Kb.olyasmit kell elképzelni,mint a kendős-ruhás boltban,ahol Dorcika annak idején sok-sok rúpiát hagyott ott,szóval annak a vezetőjét,de még egy szinttel magasabban.VP.és R.egyaránt megjegyezték,hogy nagyon profi a fickó,és én is egyetértettem velük.

A shoppingolással sikerült kellően sok időt eltölteni,úgyhogy a hotelbe való visszaérkezés után azonnal indultunk is vissza,ugyanis olyan mézesmázos szavakkal hálóztak be minket,hogy a telihold által megvilágított Taj Mahal az egy külön élmény lesz.Sajnos azonban a teliholdnak elfelejtettek szólni,hogy érkezünk,ezért képes volt holmi felhők mögé elhelyezkedni,ezért az élmény sajnos elmaradt.A többiek is nagyon csalódottak voltak,a zord fényképezési körülmények miatt (lévén,éjjel nem szabad az épület közelébe menni,csak távolról nézhetjük,a korlátnak támaszkodva),de szerencsére volt valaki,aki ismételten fényt gyújtott az éjszakában,hogy stílszerűen fogalmazzak.Az én gépemmel ugyanis lehetett 15 másodpercig fényképezni (=addig van nyitva),valamint extra adag szerencse is járult hozzá,ugyanis a korlát sarkán meg tudtam állítani a gépet,így a 15 másodperc során nem zavart be az én remegésem,úgyhogy mindenki csodájára járt az eredménynek :-D

Vacsoránál végre használatba tudtam venni a kamerát is,ugyanis egy kétfős zenekar tartott műsort (tabla és szitár),ráadásul itt is volt hova letenni a kamerát,tehát vélhetően a célközönség is elégedett lesz a felvétellel :-)

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 20:39:42

2008.júniuss 18.,sszerda

Előző esste ssemmit ssem bíztam a véletlenre éss kitettem a „ne zavarjanak” táblát.Igaz,egyébként iss 6:30-kor kellett kelni,de már kisé alábbhagyott az optimizmussom.Éss nekem lett igazam,mert bár 6:40-kor már fent voltam,de a termoszal együtt megint érkezett a hangoss koppantáss iss.7:30-ra aztán el iss késszültem,de a bussz cssak 8:15-re gördült Bea hotel elé.Jó félóráss busszozáss után megérkeztünk az elsső néznivalóhoz,egy 250 évess,portugál sstílussban késszült házhoz,benne kiállításal: az akkori berendezéssi tárgyak voltak megtekinthetők.Utána egy kissebb,majd egy nagyobb templomhoz mentünk (a kicssiben ssajnoss nem lehetett fotózni,bár nagyon talán nem iss volt mit),aztán indulnunk iss kellett visza.Szóban kb.ennyivel el lehet intézni a Goa-túrát,de a képeken keressztül ssokkal jobban át fog jönni,ez egésszen biztoss.

A reptérre való érkezésst kicentiztük (a ruhák egyébként előkerültek),tehát sszinte várakozáss nélkül jutottunk fel a gépre.A változatoság gyönyörködtet mottója alapján ezúttal a Spicejet légitárssasságnál foglaltak nekünk jegyet,így már elmondhattuk,hogy mosst már nem cssak az étel sspicy,de a repülő iss :-)

A két éss fél óráss út után megérkeztünk Delhibe.Ekkor volt 17:30.Ugyan valamennyit időztünk a parkolóban,megálltunk egy McDonald’ss-nál,meg útközben iss (egyelőre issmeretlen technikai jellegű okokból),de a lényeg az,hogy éjfél után érkeztünk meg a hotelhez… A végén V.éss én már verssenyt nyafogtunk,hogy nekünk azonnal kell egy ágy :-) Egyébként Agrában azért nincss repülőtér,mert nincss neki hely.

A rendkívül hoszú autózáss ssorán a környék (mármint annak jellegzeteségei),a „látnivalók” jó réssze issmerőss volt,ám így iss tapassztaltam újdonsságokat,ezek,éss néhány érdekessebb essemény felssorolássa következik mosst:

- Az itteni rikssák zöld-ssárga sszínűek.
- Van „extralarge” rikssa iss,amiben indiai módra akár 8-10-en iss elférnek (ránézéssre annyinak tűnt).
- Van bicikliss „rikssa” iss (azért idézőjel,mert nem kérdeztem meg,hogy őket iss így hívják-e).
- A normál rikssák közül az egyik pont az orrunk előtt borított fel egy motorosst (nem teljess erővel,de azért előírászerűen).
- A kissebb méretű kátyút kézzel tömték be (=kézzel osszlatták el a mélyedéssben az asszfaltot).
- Az egyik tömött busszon kb.8-10-en felkapasszkodtak a hátssó létrán keressztül a bussz tetejére (cssak a végét láttuk,de az utolssó két ember menet közben másszott legalább fél létrahoszon).
- R.éss V.furcssának találták,hogy a motor oldalt ülő nő a kezében tartja a gyereket.Erre megmagyaráztam,hogy az a nem normáliss,ami utánuk jött: a következő motoron ugyaniss ketten ültek éss MINDKETTőN volt bukóssissak :-)
- A megkülönböztető jelzésst hassználó rendőrautót mindenki kedve sszerint megelőzheti.
- Az egyik busszon a ssofőr ELőTT ült valaki (tehát a fél kilátásst biztossan takarta).

A McDonald’ss-oss pihenőnél egyébként V.megjegyezte,hogy hozzá eddig az alábbi két útmutatáss állt legközelebb: „Nem sszabad gyorssan cssinálni a dolgokat,mert nem lessznek jók,éss amit cssinálssz,az mindig sszívből jöjjön.”

Ugyanekkor esszembe jutott,hogy érdemess nyelvi issmereteimet tovább bővíteni,úgyhogy mosst az életben nélkülözhetetlen kifejezéssekből következik néhány,indonéz nyelven :-D

Szia – Hi./ Hallo!
Visszontlátássra – Selamat tinggal.
Maga nagyon cssinoss – Kamu kelihatan cantik :-D (a c css-nek ejtendő)
Szeretlek – Aku cinta kamu.
A PROK Produkció tánccssoportja a legjobb a világon – PROK Productionss apalah group danssa yang terbaik didunia.
Mi,hol,miben?– Apa,dimana,didalam apa?:-D

Ma esste ssajnoss nem jutottam géphez,ezért ez az íráss papíron késszült el,Taj Mahal-oss ceruzával írva.Mosst kb.2:30 van,mire megfürdök,3:00,úgyhogy mosst még a telefont iss ki fogom húzni.

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 15:38:09

2008.június 17.,ked

Talán már meg sem kellett volna lepőddnöm azon,hogy a 8:45-re tervezett ébreddésem helyett 6:45-kor kopogtak (mint kidderült,V.volt,aki azt hitte,hogy ma van a holnap 7:00-ra tervezett légzésjóga-előaddás),utána 8:11-kor R.és V.közösen próbált sietésre serkenteni (szóval és kopogással egyaránt),monddván,odda kéne érnem iddőben 9-re az első normál prezentációra,mire közöltem velük,hogy csak 10-kor kezddünk (szerintem nekik is monddtam,dde ez már nem dderül ki),majdd végül 8:40-kor megérkezett a szobaszerviz.Ha ez továbbra is így megy tovább,lázaddni fogok és felkelést szervezek (hah hah hah).

Szerencsére a prezentációkat most kissé lazábban vettük,úgyhogy nagyobb röviddzárlat nem volt.Meg kell említeni az egészségről szóló utolsó,különleges előaddást,amiből kb.az dderült ki,hogy mindden rossz,amit eszünk :-) Ez persze túlzás,dde valóban hallottunk egy-két szokatlan ddolgot (erre az előaddó fel is hívta a figyelmünket).

Kisvártatva elérkezett a pillanat,amikor a brazil csapat által hozott különleges kőszobrot kisorsoltuk a jelenlévők között (kis papírcetlik nagy kosárba beddobálva).Bejelentették,hogy a sorsolást a legfessebb,legcukibb,legkisfiúsabb kinézetű fiatalember fogja elvégezni (szó szerinti forddítás).Miután kimentem és a kezembe addták a kosarat,elsőként össze kellett ráznom a tartalmát,utána ugyanez,csak saját magammal (=altestrázás – még jó,hogy elég sok PROK-os viddeót néztem meg korábban).K.,egy másik igazgató vezette a „ceremóniát”,és húzás előtt a fülembe súgta a nevét mégegyszer,hogy biztosan ne tévesszem el felolvasáskor.Nem őt húztam ki,viszont kidderült,hogy az illető nincs a teremben,ezért úgy ddöntöttünk,őt kizárjuk,és újabb nevet kell húznom (azaz,újabb rázás kétszer).Másoddjára pont VP.-t húztam ki,dde lám-lám,ő se volt a teremben (hatalmas ováció minddenki részéről,meg mégegyszer,amikor a harmaddik húzás után 1 perccel megérkezett :-D).K.ekkor azt találta ki,ha a harmaddik ember sem lesz a teremben,akkor már minddenképpen ő kapja meg :-) Azonban itt már sikerült olyasvalakit kihúznom,aki jelen volt (ráaddásul szintén ismerős),úgyhogy végül csak „célba ért” az ajánddék.

Feltétlenül szólnom kell még az egyik konkrét prezentációról,illetve annak is egy konkrét részéről,aminek az a lényege,hogy van egy olyan terméke az itteni cégnek,aminek a „célközönségét” nem túl művelt emberek alkotják (tehát olyanok,akik viddéken élnek,és sokuknak csak egy addott munkalehetőség van (olyan helyen,ahova ez a termék kell)).Ennélfogva nem lehet nekik a normál marketingmóddszerrel bizonyítani a termék előnyeit,ki kellett találni egy újszerű megközelítést.A következő történt: a marketingszöveget egyszerűsítették (a konkrétumok azért maraddtak) megzenésítették,és hangszerekkel-tapsolással kísérve elénekelték.És bevált :-D

A prezentációk végeztével aztán eljött a pillanat,ami háttérbe szorította a 2008-as EB-t: igen,céges foci az inddiaiakkal a tengerparton.Sajnos azonban nem sikerült túl jól,ami betuddható a mezítlábas játéknak,a minddjárt az elején kapott közepes erősségű rúgásnak,a sok egyforma inddiainak (mez nem volt),a homoknak és a túl nagy kapunak (arról nem is beszélve,hogy a 0:4-es ereddmény felét megint én hoztam össze).Ja és minddhárom brazil a másik csapatban játszott.

Eközben V.a parton tábort ütött „kereskeddőknél” próbált ruhákat vásárolni.Nemsokára hívtak,hogy gondd van,menjek.Mint végül kidderült,az volt a probléma,hogy V.és az eladdók már megkötötték az üzletet,a fizetés is megtörtént,és már épp ment volna el a ruhákkal,amikor oddajött egy inddiai nő,és elkezddett problémázni.Mivel az angolja Ahmeddfokú volt,kénytelen voltam az eladdóra hagyatkozni,aki szerint csak az volt a baja a nőnek,hogy túl olcsón vásároltunk (?).Minddenesetre,miután a nőt sikerült „eltávolítani”,az üzlet is újból megköttetett (ugyanazon áron).Utána aztán még ékszereket is vettek.

Ezután inddulnunk kellett a zártkörű (30 fős) koktélozós vacsorára.Itt nemsokára egy újabb borzalommal kellett szembenézni: ki kellett mennünk énekelni.Először a Süss fel napra gonddoltam,mint közismert hunddi népddal,dde aztán a Tavaszi szél első két sorát addtuk elő végül (amit aztán le is forddítottam nekik).Lényeg az,a 30 főből szinte minddenki kiváló teljesítményt nyújtott,az inddonéziaiakkal az élen (ez a ddiplomatikus megfogalmazása annak,hogy szerintem baromi bénák voltunk :-D).Az inddiaiak nagyon élvezték az éneklést,én már kevésbé egy iddő után,szerencsére a gyümölcskoktélok segítettek,bár a „buli” hosszúsága így is határeset volt,dde elfogaddtam (=nem kellett korábban elhúzni).

Rövidd egyeztetés után inddultunk visszafelé,amikor V.megkért,hogy nézzek után a néhány napja mosásra leaddott ruháinak,mert még minddig nem kapta meg őket.Jelen állás szerint nem tuddni,hol van,ezzel csak az a baj,hogy holnap ddélben megyünk tovább.Azért bízunk benne,hogy meglesznek.

Holnap egyébként 7:30-kor inddulunk a négyórás Goa-túrára.Most van 0:20,még össze kéne pakolni,fürddeni,holnap reggelizni… Zisz nó gúdd :-(

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 15:36:24

2008.június 16.,hétffő

Ismételten nem sikerült normálisan ffelkelnem,most az esetleges kávéhoz hasznosítható melegvizes termosz meghozatalakor sikerült valakinek hangosabbat kiáltania a kelleténél.Mint kiderül,tegnap jó döntést hoztam,ugyanis a mai vízilabdázás elmaradt,és ez csak utólag derült ki (lévén R.nem talált ott senkit 7:30-kor :-D).Gondolta,azért csobban egyet,mire egy sípszó keretében kiparancsolták,és mikor megpróbálta elmutogatni,hogy márpedig 7:30-ra volt kijelölve a játék,az őr odavezette a táblához,amin rajta állt,hogy 9 előtt nem szabad ffürdeni,mert addig vegyszerrel tisztítják a vizet.

Reggeli után egyből ffolytatódott is a konfferencia,ahol az aggodalmaim beigazolódtak,úgyhogy erről csak annyit,hogy a saját előadásunk után már sikerült megnyugodnom.Szerencsére jól sikerült,és vették a poénokat is.Többek közt kitaláltuk,hogy mindjárt az elején viszünk egy kis „komolyságot” a programba,mármint ami az öltözködést illeti.Ugyanis R.és én is hoztunk öltönyt,ehhez képest az első nap mindenki kapott egy pólót,hogy azt kell viselni végig,hogy ne legyen annyira hivatalos jellege a dolognak.Aztán úgy döntöttünk,nehogy már kárba vesszen a „ffelkészülésünk”,ezért a kivetítőhöz való kiérkezés után bejelentettük,hogy mi ennek megffelelően elmegyünk átöltözni,és így tettünk: a vászon mögé állva ffelvettük a pólóra a nyakkendőket :-) Aztán meg is magyaráztuk,mi mindezt azért csináltuk,hogy lássák,mi komolyan vesszük a dolgokat.(Egyébként VP.is komolyan vette (az ismerős indiai igazgató),mivel ő kezdett volna 9:30-kor,ehhez képest akkor kelt :-D)

A munka után az indiak elmentek krikettezni.Terveztem,hogy ledőlök egy kicsit,de aztán eszembe jutott,hogy meg akartam kérdezni az emberünktől valamit,de ő épp vízikosárlabdázott,úgyhogy inkább visszamentem a ffürdőruháért,és beálltam a medence másik ffelébe normál vízilabdázni.12 gólt dobtunk,ami egészen impozánsnak is lenne mondható,ha nem tudnánk,hogy a másik csapat ugyanekkor legalább 36-nál járt.Mindenesetre az kiderült,hogy a vízilabdával az én részemről problémák vannak,szétment mindkét vállam,meg a hátsóm is (bár még mindig jobb,mintha tetanuszt kaptam volna bele :-D) Vacsoránál aztán sikerült a kérdezés is,valamint elffogyasztottam egy kis egzotikus,különleges,egyedi,utánozhatatlan maszalás csirkét.Rizzsel,igen.

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-19, 15:35:05

2008.június 15.,vasárnap

Még a tegnap estéről annyit,hhogy ismét „kísértett” a múlt,mivel nem volt melegvíz (bár emellett a fülledt meleg mellett talán ez nem is volt olyan nagy baj),az egy szinttel lejjebb lévő közös hhelyiségben buli volt éjfélig (=nem lehhetett aludni),valamint R.-ék arra ébredtek,hhogy valaki éppen veri szét a felettük lévő szobát :-) Engem meg a recepció telefonja keltett 8:45-kor,kérdezve,mikor akarok reggelizni.Mondtam,majd olyan 11-kor,aztán ennyiben maradtunk,aztán sajnos már nem tudtam rendesen visszaaludni (illetve vissza tudtam volna,addigra,amikor már egyébként is fel kellett volna kelnem).

És ez már a mai nap.Reggeli után nem sokkal indultunk a reptérre.Ezúttal egy GoAir járatra szálltunk fel,ahhol újabb érdekességekkel kerültünk szembe.Egyrészt a felülről jövő hhideg pára (ami kellett is),másrészt az extra biztonsági tudnivalók,mivel pontosan a vészkijáratok mellett ültünk (de mindezzel együtt járt az is,hhogy a lábunknak jóval nagyobb hhelye volt ;-) ),valamint az érthhetetlen tiltás,miszerint nem volt szabad fotózni.Pedig lett volna mit,ugyanis az üléstámlán egy rendkívül vicces grafikával próbáltak ajándékvásárlásra csábítani minket.Szerencsére utólag kiderült,hhogy R.még a tiltás előtt kattintott néhhányat,úgyhhogy a képek közt megtaláljátok a hhirdetést,és remélhhetőleg mindenkinek sikerül majd félreértenie :-D Leszálláskor aztán hhárom vadászbombázó repülőben „gyönyörködhhettünk” még,amik a reptéren szobroztak.

Goában buszra szálltunk,és elindultunk a nyaralóhhely felé.Mindenki járt már a Balaton felé,lehhet látni,hhogy „megváltozik” a vidék,ez alatt a sok víkendhházat értem,nos,ez már olyan 20-30 km-rel korábban megkezdődött az autópálya mentén,természetesen olyan is volt.Később aztán javult a hhelyzet,bár a falvakra,amin keresztülmentünk,szintén igaz a „majd lesz” kitétel,hhiszen itt is sok-sok hház még csak épül.Amúgy tisztára olyan érzés volt,minthha az erdő közepében lennénk – utak mentén a hházak (már amelyikre ezt rá lehhetett mondani),de mögöttük-mellettük-köztük „tiszta” erdő.Még legelésző vadmalacokat is lehhetett látni (bár lehhet,hhogy már hháziasítottak voltak,sajnos nem sikerült lefotózni őket,pedig biztos lett volna valaki,aki megmondja ránézésre).Volt még valami,amit szintén nem sikerült fényképet készíteni,de meg kell említenem: az egyik nagyobb apartmanra az volt kiírva,hhogy „Januka Vihhar” – hhát egy ilyen nevű nyaralóval nem biztos,hhogy túl nagy karriert lehhetne csinálni a Balaton mentén :-D

Megérkezéskor sokmindenre nem jutott idő,mert evés után indulni kellett a konferenciamegnyitóra,de a rendkívül finom sült hhagyma mindenképpen szót érdemel,akárcsak a hhatalmas hhullámokkal morajló Arab-tenger.Amiben májustól augusztusig nem szabad fürdeni,mert a víz alatti áramlatok besodornak.Mindenesetre még ebben a szeles-felhhős 33 fokban is mutatós (ja,napsütés még mindig nincs).

Mielőtt elfelejteném,megérkezésünkkor tartottak egy rövid fogadási szertartást.A képen láthható tálcával tettem az arcom előtt 2-3 kört,majd tettek egy kis tikkát a hhomlokomra,végül megszórtak rizzsel és virágszirommal.Ez egy tradícionális módja a fontos vendégek köszöntésének.A gyertyákkal végzett körkörös mozdulatok azt a célt szolgálják,hhogy a bennem lévő rosszat megszüntessék,és ezáltal új világosság gyúljon bennem.A tikka az pontosan a hhomlokcsakrára kerül.A másik fontos pont,a köldökcsakra az mindig takarva van,mivel hhordunk ruhhát,de a hhomlok az fedetlen.Ennélfogva a tikka is takarási célokat szolgál,hhogy a gonosz azon keresztül se juthhasson be.Emellett,az én megérkezésem a szállodának és nekem is örömet és jólétet fog hhozni egyaránt (a szertartás szerint :-) ).

A tikka egyúttal a győzelmet is szimbolizálja,sőt,még azt is jelenti,„jó szerencsét kívánok Neked”.Pl.,amikor a katonák hharcolni mennek,velük is elvégzik a szertartást,hhogy távol tartsák a gonoszt tőlük,és győztesen térjenek vissza.Ez a hhindu filozófia része.

Ehez tartozik a világszirom is,bár ez már nem a hhindu filozófia része: pl.hházasságkor is világszirmokat szórnak eléjük,ami egy virágágyást jelképez,ami a szeretetet és törődést szimbolizálja.Ennyit a kultúrálódásról :-)

A szobák kis hházakban vannak.Az enyém előtt ott kódorgott két macska.Miután megsimogattam őket,a következő visszaérkezésemkor már ott vártak :-) Gondoltam,viszek nekik valamit vacsora után,de mire végeztem,már ők is odaértek az étterembe,és inkább önkiszolgálták magukat.

A konferencia megnyitója kb.3 óráig tartott.Ezalatt szinte végig folyamatosan prezentációk mentek,amiket folyamatosan fordítanom kellett,természetesen az előadók nem álltak meg miattam,nomeg én csak az egyikük beszédét szoktam már meg valamennyire… Ennek eredményeképpen most még jobban aggódom az elkövetkező két nap miatt,bár papíron csak 5 óra a tényleges prezentációtartás naponta,a mai napból így is két programpont kimaradt,tehhát lesz az még több is… Még annyit erről,hhogy R.nevét legalább 10-szer megemlítették,és akkor az az igazgató,aki el szokott hhozzánk látogatni,még fel se szólalt.Emellett R.a kiemelkedő munkájáért oklevelet is kapott (a 20 indiai mellett ő meg a Brazíliából érkezett terjesztő kapott).

A napot vacsora és zenés-táncos mulatozás zárta,az igazgatók aktív részvételével :-) Evés után még beszélgettünk valamennyit,ahhol szóba került a megfelelő munkatársak kiválasztása.Itt az indiai igazgató megemlítette,hhogy ők „szerencsések” olyan téren,hhogy nagyon jól ismerik az embereket,és azonnal meg tudják állapítani valakiről,hhogy milyen.V.„kapott az alkalmon”,és kért egy jellemzést saját magáról (lévén,ő és az igazgató most találkoztak először).5 percnyi jellemzés után V.totál döbbenten közölte,hhogy minden stimmel,úgyhhogy ennek megfelelően akár ötleteket is adhhatna,mit kell javítani,az igazgató ezt meg is ígérte :-)

Sajnos most már nagyon későre jár,mire ezt befejezem (1:15),úgyhhogy a hholnapi 7:30-kor kezdődő közös vízilabdázás részemről sajnos ki fog maradni.

0 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-14, 18:27:55

És,hhogy kedves PROK-os sorstársaim még könnyebben bele tudják élni magukat,íme,a személyre szabott változatok:

Anett · Dorina · Gábor · Judit · Kriszta

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-14, 17:53:11

2008.június 14.,szombat

Indiában az itteni ccégvezető,VP.fogadott bennünket,akit jól ismertünk,hiszen többször járt már nálunk Magyarországon.R.és V.számára természetesen minden újdonságot jelentett,amiken én már ccsak mosolyogtam (pl.bicciklis last minute,illetve last seccond stílusú kikanyarodása a busz elé :-) ).

VP.egyenesen a szállodához vitt minket.A szoba akkora,hogy a matraccos megoldással tutira elég lenne még a tízfős ccsoportnak is (szép nagy francciaágy terpeszkedik középen,amin meg majd én fogok terpeszkedni :-) ).Igaz,jobban megnézve,ha hozzátesszük a 10 főnek megfelelő bőröndöt is,akkor már kevésbé…

Előtte azonban reggeliztünk,R.-ék kipróbálták az éppen aktuális „helyi speccialitást”,én maradtam az egyszerűbb vajaskenyér-rántottás megoldásnál.Egyszerűen érthetetlen,de ők mindent kissé erősnek találtak.Pedig úgy tűnt,hogy nem is volt maszalás :-)

R.-ék aztán pihenni tértek,én meg már épp eljutottam volna oda,hogy lehetne feltölteni,erre ninccs nálam rúpia :-) Reméltem,hogy a ccég irodájában sikerül majd,ugyanis ez a következő programpont,ismerkedni az itteniekkel.VP.12:30-ra ígérte magát,ki lehet találni,hogy mikor érkezett (a helyes megfejtők között Harry-névjegykártyákat és indiai taxiccsekkeket sorsolunk ki :-D).A válasz egyébként 13:30,és végül úgy döntöttünk,hogy először inkább ebédelünk.

A jeles eseményre egy közeli hétccsillagos szálloda éttermében került sor.Itt aztán újra át kellett esni a beavatási szertartáson,azaz,ha kb.15 féle ételt nem próbáltattak ki velünk,akkor egyet sem.Én természetesen visszafogtam magam (nem a Niki),hiszen tudtam,mire számíthatok ilyenkor,de R.és V.esetében is előjött a jól ismert szituácció:

- Egyél ebből,ez egyáltalán nem ccsípős!– mondja az indiai.Két percel később kérdezi:
- Na,milyen volt?
- Húú,ez nagyon erős.:-)

Szerenccsére az általam választott ccsirkés levesnél és sült ráknál ilyen probléma nem volt.Aztán érkezett a fénypont,illetve egész pontosan olyasvalami,amiből nem részesülhettünk annak idején: mangó!;-) Nagyon klassz.

Itt most teszek egy rövid kis kitérőt,avagy a Figyelj,azt a sztorit hallottad?ccímű műsorunk 2325246.epizódja következik.Főszerepben szintén egy indiai úriember.Az illető magyarországi látogatása során épp az egyik nagyáruházban vásárolt egy fényképet,amikor rendkívüli módon megtetszett neki az egyik pénztáros hölgy.Azon nyomban nekiállt fűzni az illetőt,hogy jöjjön vele Indiába.Ez annyira jól sikerült,hogy a ccsaj a munkaidő kellős közepén felpattant a helyéről,hogy ő márpedig indul is ;-) Egyből rá is tértek a részletekre,lévén,a ccsaj őszintén bevallotta,hogy neki már van egy kisgyermeke.Ez az indiai számára abszolút nem jelentett hátrányt.Ekkor a főpénztáros már tajtékzó fejjel robogott oda,és próbálta felhívni a helyes munkavégzés szabályaira a figyelmet,de még így is nehezen állt helyre a rend.A főnök már akkor is hajthatatlan volt,amikor annyit kértek tőle,hogy legalább 5 perccre engedje ki az illetőt a bolt elé :-) Inccredible Indians,hát igen.

Ja,és a másik ccsúccspont: az étterem körül volt egy nagyon szép tó,amiben ketten fürödtek is.A beszélgetés közepén megjegyzi az egyik indiai: ebben vannak ám krokodilok is.Miután meggyőződtünk arról,hogy ő ezt halál komolyan gondolja,megkérdeztük,hogy akkor hogy-hogy bemennek panccsolni:

- Be szoktak.
- De hát nem lesz abból gond?
- Ott a szélén nem.De ha beljebb úsznak,akkor bizony lehúzhatja őket a krokodil.
- És volt már ilyen?
- Igen,ilyesmi előfordul.

Vagy hát na.

Miután R.-rel közösen kifotóztuk magunkat ebéd után,indultunk az irodába a megbeszélésre,de éppen akkor érkezett a hotelhez egy hasonló kaliberű (=hétccsillagos) riksa.Mivel R.és V.értelemszerűen még nem ült riksában,mentünk egy kört a szálloda KERTJÉBEN,a (szerintem) gyalogúton,ami pont olyan széles volt,mint egy riksa,de ugyebár a sofőrök manőverezési képességeit nem kell méltatnom.

Végül aztán ccsak beértünk az irodába,ahol megismertünk további igazgatókat a ccégnél,és maga az egyeztetés is jól sikerült.A netproblémát viszont sajnos továbbra sem sikerült megoldani,pedig őszintén mondom,felccsillant a szemem,amikor előhorgásztak valahonnan egy USB-s modemet,egy bizonyos Tata Indiccom termékét,ami már ránézésre olyan ismerős volt… De valamilyen oknál fogva nem akart működni.

Ha már valamilyen ok,meg kell említeni,hogy a jelenlegi felhős-esős időjárás láttán még egy tősgyökeres londoni is elismerően ccsettintene.Azonban van egy nagy különbség is,hogy 30 fokos esőzés van folyamatosan,szinte már felér egy langyos zuhannyal.A levegő rendkívül fülledt,de szerenccsére a klassz légkondi megoldja a problémát.

Hazaérés után újabb próbálkozás a szállodánál,itt is lehet netet venni (kapunk jelszót egy órára).Fel is hozták rögvest a listát,fel is írtam egyet,de nem igazán akart működni az sem.A srácc újra feljött a listával,kipróbált néhányat,majd azzal az ígérettel távozott,hogy hoz egy másikat.Aztán egy óra múlva visszaért,és közölte,hogy szerverprobléma van,tehát ccsak a lenti kávézóban működik.Szerenccsére 24 órás nyitva tartás,úgyhogy… Még mindig van remény!

Ja és kiderült,hogy a Taj Mahal nyitvatartása miatt egy nappal előrébb kellett ccsúsztatni a programot,ami azt jelenti,hogy van plusz egy napunk,így várhatóan Delhiben is körül tudunk nézni!

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-14, 17:49:32

2008.június 13.,ppéntek

A mai nappon hárman indultunk útnak,hogy rövid hivatalos látogatást tegyünk Indiába.Egy indiai vállalat éves konferenciáján veszünk részt.A cég,akinek köszönhetően kint lehetek ismét,Európpában végzi a termékkel kappcsolatos disztribúciós tevékenységet.A háromfős csopportot a magyar cég vezetője (továbbiakban R.),a gazdasági szakértő (továbbiakban V.) és én alkotom (továbbiakban Mary Clarence ;-) ).Szerencsére nem csuppán a konferencián való sikeres pprezentációra korlátozódik a látogatás,lesz még egynappos goai túra,megnézzük a fővárost is,valamint ellátogatunk Agrába,ahol a Taj Mahal,a világ hét csodájának egyike fog várni minket.

Hajnali 8-ra kérték,hogy legyek készen,de csak 8:45-re jöttek értem a többiek,holmi bankos ügyintéznivalók miatt.Miután ezt követően még az irodába is be kellett ugrani,elmondható,hogy jelentős késéssel indultunk útnak,legalábbis,ha a „hivatalos” két-órával-előbb-legyél-ott elvet akartuk volna követni.Minden aggodalmunk eloszlott az M0-ás autóppályán,amikor őszinte sajnálattal tekintettünk a túlsó sávban veszteglő,egy keresztbeállt kamion miatt 10 km hosszan kígyózó kocsisorra.

A rugalmas vezetési stílusnak köszönhetően megfelelő időben érkeztünk.Feladtuk a csomagokat,és már indultunk is a kappuhoz.Ott azonban kissé lelohadt a lelkesedésünk,amikor megláttuk a beszállásra várók ugyancsak hosszan kígyózó sorát (ebben az esetben kamion nélkül).Beálltam a sorba,addig R.-ék elindultak ajándékot vásárolni.Néhány pperccel később megdöbbenéssel hallom,hogy név szerint szólítanak minket,hogy fáradjunk a ppulthoz.Titokban azt hittem,valamelyikünk nevéből olyan kisugárzás áradt a névsorellenőrzésnél,hogy külön elbánásban részesülünk,de nem ez történt.Előrementem,letettem a két csomagot,majd rohantam a többiekért.Ők szintén megleppve fogadták a hírt,szerencsére én már visszanyertem a lélekjelenlétem,legalábbis annyira,hogy szóljak R.-nek,hogy az ajándékba vásárolt Unicumot előbb ki kéne fizetni,mielőtt kirohan vele a boltból :-) PROK-os sorstársaim bizonyára emlékeznek,milyen érdekes kalandokba lehet bonyolódni a csomagokkal,most is ez történt.Kiderült,hogy a biztonsági ellenőrzés során „találtak valamit”,ezért ki kell nyitni a bőröndöt (ja igen,ez az egyik feladott csomag volt).R.el is rohant intézkedni.Kisvártatva visszaérkezett,mint kiderült,a repptéri „röntgengépp” a KÖNYVEKEN akadt fenn.Jelen ppillanatban még nem tudom,milyen könyvekről van szó,de lehet,hogy valami érzékeny tartalommal bíró kiadványokról van szó.Miután ezen az appróságon túlestünk,már szálltunk is fel a FinnAir járatára.

A reppülésről annyit érdemes megemlíteni,hogy a szokásos kis monitoron felülnézetből mutatták a felszállást,azaz gyönyörködhettünk az alattunk büszkén elvonuló betonban (a felfestett csíkokról nem is beszélve).Nemsokára érkezett a nonveg ebéd (nyilván azért,mert Finnország egyik szomszédja Nonvegia :-D),ami nem igazán nyerte el a tetszésemet,bár elmondhattam,hogy cool volt (=azaz nem volt felmelegítve,ráadásul ppont az enyém nem,azaz,a többiké igen).Bár az se segített volna rajta.Viszont kapptunk friss forrásvizet is,amiből R.el is ppakolta a saját „adagját”.Kisvártatva megsokszorozódott a (két szóból álló) finn nyelvtudásom (Suomi: Finnország,kaksi: kettő :-D),mivel most már megtanultam azt is,hogy „kidos” (köszönöm).Az úton más érdemleges nem történt,leszálláskor gyönyörködhettünk a széppséges finn tájban,meg az Északi-tengerben és az appró szigetekben.Érkezéskor már csak R.-nek kellett néhány léppés után visszamennie az ülésen felejtett forrásvízért,és meg is érkeztünk Helsinkibe.

Itt 5 órás várakozás volt előírva.Felmerült az ötlet,hogy esetleg bemegyünk a városba,de ezt végül elvetettük (ebben talán közrejátszhatott az is,hogy inkább az indiai időjáráshoz öltöztünk (velem az élen)).R.és V.elmentek shopingolni (tényleg,tudja valaki,mit kell dolgozni egy „duty free” üzletben?:-D),én addig türelmesen ültem,és szemléltem az egyhangú sokszínűséget.Az egyetlen,ami kilógott a sorból,az az előttem elrollerozó illető volt.Pedig egy ilyen helyet igazán fel lehetne dobni egy MC-bajnoksággal ppéldául (ha már egyszer rapptér :-D).

R.-ék egy óra múlva keveredtek vissza,mint kiderült,azért,mert engem kerestek.Eddigre már mindenki megéhezett,úgyhogy vettünk egy kis harappnivalót,ami finn kenyérféleségből és sajtból,pplusz ásványvízből állt.A kenyér teljes kiőrlésű volt,mármint ránézésre,meg eléggé száraz is.A csomagoláson csak finn nyelvű szöveg állt rendelkezésre,amiből nem derült ki semmi.Max.a kalóriatáblázatból tudtam volna kisilabizálni valamit :-) A sajt lejárati dátuma augusztus 1.volt,és nem is volt büdös,tehát appu egészen biztosan visszadobta volna. Ez francia termék volt,tehát erről se tudtam meg sokkal többet,de ez legalább finom volt,és a vizet se rontották el.

Várakozás közben nekikezdtem egy tevékenységnek,ami reményeim szerint segíteni fog,hogy az ilyen várakozással teli órákba némi színt vigyen: nemrég jelent meg magyar nyelvű könyv,aminek az eredetijét eddig kb.20-szor olvastam,úgyhogy elhoztam mind a kettőt és elkezdtem fordítási hibákat keresni benne.Eddig egészen bíztató az eredmény (azaz találtam jóppárat) :-D

Csakugyan,egész jól eltelt az idő (igaz,közben ettünk mégegyszer,meg a diktafonos „jegyzetek” alappján írogattam is),19:15 volt,azaz majdnem letelt a várakozási idő (finnül ezt valószínűleg úgy mondanák,hogy „one waiting fin(n)ished” :-D Indultunk a következő,7 óra 40 ppercnyi üldögélést „tartalmazó” járatra (felemelő érzés lesz,az már biztos).Ottani idő szerint reggel 6-kor érkezünk.Bár,ha a múltkori esetből indulunk ki,amikor a „beígért” 8 órás menetidőből 9 lett… De reméltem,nem lesz gond.

Hát,sajnos lett egy kicsi,de egészen jól jöttem ki belőle.De elsőként mindenképen meg kell említenem azt a ppillanatot,amikor feltűnt,hogy a néhány sorral előttem lévő illető képpernyőjén mintha ismerős képpsorokat látnék.Nem,nem Serj-videóklipp volt,nem is az Appácashow,hanem… a Welcome!:-) Bizony-bizony.Hát ezt nem hagyhattuk ki a mai pprogramból,ahogy a nagyok mondják.Teljesen jó angol felirattal ment végig,úgyhogy a tánc- és filmnagyhatalom egy újabb remekművével ismerkedhettem meg ;-) A film kb.ugyanolyan színvonalú,mint a Partner,a zenék viszont (a címadó dalt leszámítva) kevésbé sikerültek jól.De ennek ellenére végig lehetett nézni egyszer.

Tekintve,hogy esti-éjjeli járatról volt szó,meg kellett ppróbálni a lehetetlent,azaz aludni.Még „segítséget” is kapptam hozzá,lévén,úgy szólt egymás mellé a három jegy,hogy abban a sorban eleve csak három ülés volt,középpen,és R.-éknek még ppont sikerült átmenniük egy ablakos részre,ahol viszont csak két ülés volt,tehát én maradtam egyedül háromra.A közbülső kéztámlák lehajtogatásával egészen hosszú „fekhelyet” lehetett kialakítani,ám sajnos ez sem hozta meg a várt eredményt,azt a kb.két órát még így is túlzás alvásnak nevezni.A hosszú út,a nem túl fin(n)om kaja,az alváshiány meghozta az eredményét,az út végén el kellett használni az egészségügyi zacskót.Viszont utána már sokkal jobban éreztem magam,már csak azért is,mert félóra elteltével megérkezünk.A leszállás nem ment zökkenőmentesen,ppár ppillanatra mondhatni zuhanássá módosult,igaz,átéltünk már ilyet,de most ppáran konkrétan felsikítottak :-)

Nyilván senkiben sem merült fel kétség afelől,hogy a csomagokat nem lehet csak úgy gond nélkül összeszedni.A mostani pprobléma abból állt,hogy R.-ék újonnan vásárolt bőröndjét szó szerint totálkárosra „zúzták” szét,mivel eltört a fogantyú meg a kerék,tehát mondhatni semmi baja nem volt,csak fogni meg tolni nem lehetett :-) A tényleg rendkívül segítőkész alkalmazottakkal sikerült röppke egy óra alatt kitöltetni egy jegyzőkönyvet.Utána már valóban nem volt semmi akadálya annak,hogy megérkezzünk.

1 hozzászólás · Szólj hozzá!
2008-06-12, 22:52:14

Újabb egyszemélyes tudósítással bővül kedvenc blogunk.Ezúttal Nyugat- és Észak-Indiában érrvényesülünk.Testközelből a világ csodáinak egyike,plusz a Taj Mahal.Nemsokárra jelentkezünk.Vízikrrikettpálya!Vízikrrikettpálya!

0 hozzászólás · Szólj hozzá!