2008. január 2.

Egy újabb szabadnap után, elérkezett az új év első munkanapja. A nap nagy részét ismételten az áruházban töltöttük munkával. Aztán elérkezett az este. Rommel bejelentkezett és azt mondta, hogy hajnali negyed egy és fél egy körül megérkezik a hotelba és megünnepeljük a karácsonyt!?:) Azt gondoltuk, hogy azért mérget nem veszünk arra, hogy eljön. De megtörtént a csoda. Rommel megérkezett egyik régen látott barátnőjével Sophie-val. Nagy meglepetést okozott nekünk Rommel, mikor beállított a mikulás sapkájába.:) Itt tényleg ennyire nem figyelik az órát és a naptárat?:) Aztán a táska mélyéről előkerült egy üveg wiskey:-) . [moderálva] ( Ahmedről készült képek mellékelve :-)) Ezután Kriszta kiráncigálta Rommelt a szobából, mondván, hogy a karácsonyi ajándékát elő kell készíteni. Egy jó 5 percbe beletelt míg Péter a tőle megszokott pontossággal előkészítette az ajándékot. Rommel nagyon meghatódott és nagyokat derült miután megnézte a részére készített kis összeállításunkat. Aztán egyszercsak felpattant és közölte, hogy amíg átmegy a többi magyarhoz, készüljünk össze, mert megyünk. Nagyon nem ellenkeztünk. Miután mindenki eldöntötte mit is vegyen fel, addigra már eléggé eltelt az idő, de Rommel még mindig nem volt sehol. Aztán egyszercsak megérkezett, elindultunk lefelé.

A hotel kapuja be volt zárva és egy 8 km-es lánccal volt körbetekerve, amin egy hatalmas lakat volt. Jöttek a kérdések sorba: Hogy fogunk innen kimenni? Ki fog minket innen kiengedni? Stb. :-) . Aztán Rommel ezt a problémát is megoldotta. Átugrott a kerítésen ( mint már olvashattátok egy 195cm-es 95kg-os emberről beszélünk :-) ) és a fülkéjében alvó biztonsági őrt olyan indiaiasan felkeltette :-). Ezután azt mondta, várjunk mert elmegy az autóért. Autó megérkezett Rommellel, mi a 4 sávos út egyik oldalán, Rommel a másikon. Gondolta átjön hozzánk és segít átkísérni minket az úton. Ez idő alatt az autója járó motorral és nyitott ajtoval csak úgy ott volt a másik oldalon. Gondoltuk, hogy lehet valaki ilyen felelőtlen, hogy így otthagyja az autót. De aztán rájöttünk, hogy nem szabadna, hogy ez olyan meglepő legyen, hisz Indiában vagyunk.

Ezek után a csoport egyik része ( Kriszta, Péter, Ahmed, Rommel és Sophie) beültek Rommel kocsijába, Anett, Dorina, Juci és Gábohrka beültek egy taxiba. Gondoltuk, hogy a taxisunk teljesen tisztában van azzal, hogy hová is megyünk. A probléma akkor kezdődött, amikor nem láttuk előttünk Krisztáékat. Aztán tovább fokozódott. A kedves indiai taxisofőr miután kétségbeesett, megkérdezte, hogy mi is a cím, ahová megyünk? :-). Ekkor kapott sokkot a taxiban ülő csoport. Már ott jártunk, hogy felhívjük öket merre járnak, aztán megtörtént a csoda. Egy szürke autó jött mellettünk. Megörültünk, mikor megláttuk a Prok-os csoport vigyorgó arcát a másik autóban.

Az uticél egy nagyon elegáns szálloda éjjel-nappal nyitva tartó kávézója volt. Mikor beértünk, egyből egy kis otthon jutott eszünkbe. Kézzel festett tányérok a falakon és a kávézó hangulata nagyon hasonlított egy nyári balaton parti kávézóra.

Miután nagyon bevacsoráztunk, elkezdtünk munkáról beszélgetni. Nagyon sok érdekesség és információ után kilyukadtunk a spiritualitásnál. Nagyon meglepődtünk azokon a dolgokon, amiket Rommel mondott. Nagyon hitetlen embernek ismertük meg, aki nem hisz holmi féle pálma leveles könyvtárban, tenyérjóslásban. Aztán jött az i-re a pont. Rommelnek nagyon sok barátja van, aki médium és látó. Ő is átesett már egy transz állapoton, mikor is megválasztotta a mindenki által ismert nevét Rommelt. ( Ha valaki nem tudná az eredeti neve Harrison :-) ) Talán ezért szeretjük ezt az embert :-). Mindig tud meglepetést okozni. :)

Ezután a kicsit hosszúra nyúlt beszélgetés után, elindultunk haza. A taxisunk éppen aludt az autójába, mikor is ez a majdnem 2 méteres indiai ember felkeltette. Olyan hirtelen ébredt fel, hogy ismét elvesztettük a kis szürke autót, ráadásul a szálloda parkolójából sem találtunk ki. :-)

De biztonságban hazaértünk és nyugovóra tértünk.