2007. december 26.

Egy újabb szabadnapra ébredtünk, ami 8 nap munka után már nagyon járt nekünk. Előző este próbáltuk felvenni a kapcsolatot a “vigyázóinkkal”, akik az utóbbi időben meglehetősen elhanyagolnak minket, és most sem jártunk sikerrel. Eldöntöttük, hogy ettől függetlenül, mi nem szeretnénk a szabadnapunkat a szállodában ülve tölteni, így nekiindulunk Indiának nélkülük. Előző nap már összeállítottuk a programot: hatalmas optimizmusunkkal felfegyverkezve ellátogatunk a pálmaleveles könyvtárba (az optimizmus azért kellett, mert Rommel szerint néhány héttel, más forrás szerint két hónappal korábban be kell jelentkezni és időpontot kell kérni), sétálunk a botanikus kertben, átadjuk magunkat a zenének egy hangszerboltban, valamint elhozzuk Rommelék irodájából Péter csomagját, ami lassan már 2 hete ott pihen.

Dél körül már indulásra készen álltunk, a szálloda recepcióján még segítettek is összeállítani az optimális útvonalat. Ezt követően az egyik itteni taxis, aki “épp arra járt”, rögtön pontos árajánlattal állt elő. A probléma csupán az volt, hogy csak ő állt rendelkezésre, azaz szokás szerint megint 6-an kellett volna beférnünk 4 helyre. Nem akartuk a szabadnapra összespórolt energiáinkat ilyesmire fecsérelni, úgyhogy a riksázás mellett döntöttünk inkább. Ugyanakkor azonnal le is szűkítettük a programot, mivel a recepciósok szerint Rommelék irodája túlságosan messze volt a többi “célponttól”, így úgy döntöttünk, a csomag (tovább) várhat.

Első úticél a pálmaleveles könyvtár volt. Viszonylag hamar találtunk két riksást, akik el is vittek oda bennünket, miután sikerült tőlük kierőszakolni a megfelelő árat. Korábbi ismereteink szerint nem hatalmas épületet kellett keresnünk, sem régi, indiai stílusban épült templomot, csupán egy egyszerű házat, ami külsőre semmiben sem lóg ki környezetéből. Az utcatáblák megtekintése után már tudtuk, a riksások értik a dolgukat, a “Nadi Gruha” tábla a lépcső mellett pedig végképp meggyőzött bennünket, hogy a neten sem akarnak feltétlenül átverni minket :-)

A pálmaleveles könyvtár India egyik legtitokzatosabb könyvtára. A leveleken nem más található, mint az emberek múltja és jövője, hindi nyelven. Ezeket az írásokat a “Nadi Gruha” tudja értelmezni (a “Nadi Gruha” jelentése: pálmalevél-olvasó).

Ide szerettünk volna bejutni, elsőként azonban a lépcsőt elzáró rácson akadtunk meg. A tábla szerint lefelé kellett volna mennünk az alagsorba, a ház azonban többszintes volt, így felfelé indultunk el, hátha találunk valakit, akit megkérdezhetünk, hogyan tovább. Az első szinten az egyik ajtó mögött egy iroda leledzett, itt egy kedves hölgy készségesen továbbirányított minket egy emelettel feljebb. Itt egy újabb zárt ajtóba botlottunk, úgyhogy folytattuk utunkat a tetőre. Itt már nem találtunk újabb ajtót, de sajnos mást sem, úgyhogy néhány fénykép után elindultunk lefelé. Ekkor vettük észre, hogy a másodikra megérkezett a “lakó”, aki nem volt más, mint maga a “Nadi Gruha” (legalábbis ő ezt állította). Aggodalmaink beigazolódtak, elmondása szerint valóban két hónappal előre kell időpontot kérnünk. Őt magát nem találtuk annyira szimpatikusnak, ennek ellenére csalódottan hagytuk el az épületet.

Következő programpont a hangszerbolt megkeresése volt. Ez már keményebb diónak bizonyult az újabb két sofőrünknek, akik csak a környéken lakókkal történt többszörös egyeztetés (és az azokat követő visszafordulások) után tudták csak közölni velünk, hogy errefelé nincs bolt. (Mégse bízzunk az internetben?!) Ami az előbb említett környéket illeti, Gábohrka meg is jegyezte, hogy elég “érdekes” helyeken járunk mi (így a “vigyázóinknak” inkább meg se említettük) :-)

Anett, Dorina és Gábohrka ekkor már rendkívül éhes volt (Judit, Kriszta és Péter jónéhány banánnal csillapította éhségét még korábban), így úgy döntöttünk, a botanikus kert előtt beugrunk a Fórum bevásárlóközpontba enni valamit, lévén, a kert és az áruház nincs messze egymástól (Bangalore-i viszonylatban). Az evés és a rövid nézelődés után azonban már nem sok időnk maradt volna a kertre, ezért a nappalból még hátralévő kb. egy órát szintén az áruházban töltöttük el, az eredményt lásd a fényképek között :-)

Hazaérkezés után Anett, Dorina, Gábohrka és Péter biliárdoztak, majd vacsora után Judit, Kriszta és Péter felkeresték a konditermet is. Miután feltöltődtek energiával, csatlakoztak a többiekhez, kiválogattuk a képeket, majd mentünk aludni.