2008. január 29.

A helyzet ezen a reggelen változatlan. Gábohrka és Dorina még mindig adogatják a kilincset. Annyi különbséggel, hogy Anett is beszállt a "játékba". Az egész csoporton – kivéve az erős szervezettel megáldott Krisztát – végigsöpört valami nyavalya. Egész nap ki sem mozdultunk. Mikor már nem tudtunk semmit csinálni magunkkal, felhívtuk Samet és mondtuk neki, hogy hozzon nekünk gyógyszert. Miután megérkezett és bevettük a gyógyszert kezdtük jobban érezni magunkat.

Este már mindenki az ágyából nézte végig az amerikai Megatáncot. Kriszta és Dorina már félálomban, Gábohrka az interneten, Anett a tv előtt. Egyszercsak kopogtattak. Ekkor már hajnali kettőt mutatott az óra. Az ajtó előtt ott állt Rommel, Sam és két idegen ember. Aztán kivetették magukat a MI teraszunkra. Mire felocsúdtunk már kb 15 ember rohangált a szobánkban. Kezdődhet a buli? – kérdezte Rommel. Mondta, hogy igyunk egy kis alkoholt. Mi mondtuk neki, hogy nem vagyunk valami túl jól. Kérdeztük tőle, hogy szerinte jó-e az a gyógyszer, amit a Sam hozott. Erre ő nagy nyugalomban csak ennyit mondott: A te életed. (Csak viccelt).

A két idegen régen Rommel osztálytársa volt. Rommel egyből megmutatta neki az összes referencia videonkat. Úgy beszélt a Coca-Cola Beach House-ról, mintha minden nyarát ott töltötte volna. Miután újra meggyőztük, hogy mi február 12-én haza megyünk és miután elfogyasztotta az általa hozott italokat, úgy távoztak hajnali fél 5-kor, ahogy érkeztek. Egy szemvillanás alatt.