2007. december 5.

8-kor keltünk. Nagyon durva. Kriszta reggel még összedobott egy otthoni munkát, és mikor ránézett a számítógépen a magyar órára, azon mindösszesen 4:00 volt. Na kb. úgy is éreztük magunkat – nem megy nekünk ez az átállás.

2 óra alatt embert faragtunk magunkból, és elindultunk riksával a piacra – Moses álmosan és unottan, de velünk tartott. A piac koszos volt és büdös, de nagyon érdekes. Rengeteg műemlék is van arrafelé (fotók mellékelve). A boltok egymás hegyén hátán vannak, egymás mellett a kis sufnik és a hatalmas elegáns üzletek. Minden jóval olcsóbb, mint a bevásárlóközpontok környékén, és még alkudni is lehet, amit Péter ki is használt. :D Vásároltunk bizsukat, ami azért nem egyszerű errefelé, mert hihetetlen mennyiségű áru van a boltokban! Norina! Egyfolytában Téged emlegettünk! Valószínű még mindig ott állnál döbbenten, annyi kütyüt láthattál volna egyszerre, és szebbnél szebbeket.

Kriszta végre kedvére vásárolgathatott a flitterek, sztrasszok között, úgyhogy indulhat a ruhák felcsicsázása – nagyon, nagyon, nagyon olcsón lehet gyönyörű díszeket kapni. (Kriszta: “Kilószámra viszek haza!”) Próbáltunk cipőket, vettünk alapozót, és ámultunk-bámultunk.

Mikor megéheztünk betértünk a KFC-be, ahol jót ettünk, csak az volt zavaró, hogy Moses kint várt ránk, nem volt hajlandó bejönni. Eztán téptünk haza riksával, és behoztunk az alvás-elmaradásunkat – nincs is jobb a délutáni sziesztánál.

A fellépés nagyon jó volt már megint, elég sokan összejöttek a második műsor felétől. A karácsonyi ma még nagyobb hatást ért el, talán jobban lejöttek a poénok.

Mire hazaértünk Bandi (a befogadott kutyánk) vigyorogva jött felénk... az új csajával. De mi rendkívül rugalmasak vagyunk, így elneveztük Lilinek és jól belakattuk őket, majd néztük ahogy teli hassal játszanak. Nagyon helyesek.

Ma már pihenünk, szép estét Mindenkinek!